A BKV Zrt. fogyasztói árkiegészítést lényegében két úton kap: a fenti, kedvezményes bérletek után járót (10,3 Mrd Ft) és az ingyenes utazók (6 év alatt, 65 év felett) után járót (5,7 Mrd Ft). A ma benyújtott törvényjavaslat csak az elsőt érinti, az ingyenesen utazók utáni árkiegészítést nem, ezért erre a típusú árkiegészítésre innentől nem térünk ki. Egyébként az ingyenesen utazók után járó árkiegészítés utasszám alapján indokolt mértéke 5,7 Mrd Ft helyett kb. 9,3 Mrd Ft kellene legyen, míg a kedvezményes bérletek után járó árkiegészítésé 10,3 Mrd helyett 17 Mrd Ft. Összességében tehát a fedezetlen árkiegészítések (kedvezményes + ingyenes együtt) évente kb. 10 Mrd Ft veszteséget, finanszírozási hiányt okoznak a budapesti tömegközlekedésben!
A hat vidéki nagyváros polgármestere által ma benyújtott T/4388 számú törvényjavaslat arra tesz javaslatot, hogy a tanuló- és nyugdíjas bérletek után járó fogyasztói árkiegészítés a vidéki nagyvárosokban 40-47 %-kal növekedjen, egyetlen város kivétel az emelés alól: Budapesten a 2006 óta változatlan értéket érintetlenül hagynák.
Budapest esetében az alacsony mértékű árkiegészítés még jelentősebb finanszírozási problémát okoz, mint a vidéki városok esetében, ezért a javaslatot szakmailag elfogadhatatlannak tartom, a Budapestre nézve hátrányos megkülönböztetés nem indokolható.
Jelen helyzetben minimálisan felvetendőnek tartjuk és javasoljuk, hogy a vidéki városokkal azonos mértékű, 47%-os árkiegészítés-növelés Budapest esetében is történjen meg, mellyel 3.580 Ft-ról 5.263 Ft-ra emelkedne a fogyasztói árkiegészítés a Fővárosban.
Ezáltal a BKV tanulóbérlete esetében a fedezetlen rész 2.370 Ft-ról 687 Ft-ra csökkenne, ami azt jelentené, hogy a BKV pénzügyi pozíciója kb. 4,7 milliárd forinttal javulna.
