Elkészült a Széll Kálmán tér fejlesztésének koncepcióterve, amelyről augusztus 31-ei ülésén dönthet a Fővárosi Közgyűlés, mely a tér teljes városépítészeti és közlekedési megújítását tűzi ki célul, azonban a korábbi túlzó és irreális elemek felülvizsgálatával és korszerű városfejlesztési koncepció mentén.
A Széll Kálmán tér megújítása régóta esedékes várospolitikai célkitűzés, a beruházás azonban az elmúlt két évtizedben rendre elmaradt. A fejlesztést Tarlós István főpolgármester újraindította: a Széll Kálmán tér megújítása része a Nemzet Fővárosa programnak is, továbbá a Kormány támogatását is élvezi, hiszen a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetése 3 milliárd forintot irányzott elő a Széll Kálmán tér felújításának, a térségi tömegközlekedési kapcsolatok fejlesztésének és a budai észak-déli villamoskapcsolat kiépítésének támogatására.
A Fővárosi Közgyűlés döntése alapján a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) koordinálja a tér rekonstrukciójának előkészítését. A kitűzött célok megvalósítása érdekében a BKK megkezdte a közlekedési létesítmények és a kapcsolódó tér felszíni rekonstrukciójához szükséges előkészületeket, ennek jegyében adott megbízást a tervkoncepciójának elkészítésére. A koncepcióterv előfeltétele annak, hogy a Fővárosi Önkormányzat és a BKK az érintett kerületekkel, a civil szervezetekkel, a lakossággal és a hatóságokkal érdemben tudjon tárgyalni, és a tervezési folyamat ne változzon keretek nélküli álmodozássá, ahogy ez a tér felújítási próbálkozásainak történetében már előfordult.
A koncepcióterv hangsúlyozottan a vezérelvek, a tervezési keretek rögzítését tűzi ki célul. Nem feladata a a teret meghatározó építészeti megoldások, a részletes műszaki tartalom visszavonhatatlan rögzítése, ezáltal nyitva marad a lehetőség a kerületek, a civil szervezetek vagy az építész szakma részéről érkező kreatív javaslatok beépítésére.
A kijelölt keretek meghatározásakor a BKK fontosnak tartotta, hogy olyan tervkoncepció jöjjön létre, amely a mai költségvetési helyzetben is reálisan megvalósítható. Ma ugyanis nem látszik biztosíthatónak, hogy a teret egy ütemben, sok tízmilliárdos költséggel átépíteni tervezett koncepciók a közeljövőben megvalósulhassanak. Ezen koncepciók indokoltsága is kérdéses: a térre korábban álmodott bevásárlóközpont-funkciók indokolatlanok, a különszintű csomópont építésének forrásigénye pedig nem állna arányban hasznaival. Alapvető kívánalom, hogy a tér rekonstrukciója ütemezetten, egymásra épülő szakaszokban legyen kivitelezhető, oly módon, hogy már az első ütem biztosítsa a mai, fizikailag és építészetileg egyaránt lepusztult tér megújítását.
Az elkészült koncepcióterv alapvetően a kerékpáros és gyalogos forgalom akadálymentesítését, új gyalogos terek létrehozását, valamint a közösségi közlekedés kapcsolatrendszerét és szolgáltatási színvonalát hivatott szolgálja. Már az első ütem kiépítése biztosítja a tér gyalogosfelületének átalakítását, a teljes körű akadálymentességet, valamint a lerobbant és taszító városépíteszeti arculat teljes megújítását, új utcabútorok telepítését, miáltal az összkép rendezetté és átláthatóvá válik. A városvezetésnek és a BKK-nak egyértelműen szándéka az ütemezett rendezés során a felszíni metróállomás-épület kiváltása vagy teljes átépítése , az alacsony színvonalú kereskedelmi és vendéglátási funkciókat ellátó épületszárny bontásával együtt.
A mai útfelületek nagyrészt megmaradnak, viszont a tér északi peremén a jelenlegi útpályákat középső zöld sáv választja ketté a gyalogosok biztonságosabb átvezetése és egyúttal a zöldfelületek növelése érdekében.
A közösségi közlekedési elemek átrendezésével a a tér java részét betöltő, már nem használt – korábban a hűvösvölgyi villamosvonal végállomásául szolgáló – hurokvágányt elbontjuk. A tér északi részén lévő autóbusz-végállomás gyalogos közlekedést nehezítő járdaszigetei megszűnnek, a megállók elrendezése egyszerűsödik, az utasok az útpálya keresztezése nélkül érik el a teret. A Várfok utcai buszállomás és az azzal párhuzamos, tér szintjében húzódó villamosvágányok megmaradnak, de közösségi közlekedési szerepük bővül: az 5-ös busz a jövőben a téren keresztül halad aa villamossal közös pályát használva. A Várfok utca mozgólépcső és lift segítségével válik akadálymentesen elérhetővé a gyalogosok és a mozgásukban korlátozottak számára. A terv a fogaskerekű (60-as vonal) tervezett Széll Kálmán téri meghosszabbításával is kompatibilis. A koncepcióterv rövid távon a 4-6-os villamosok végállomásának sokszor felvetődő áthelyezésével nem számol, mert annak forrásigénye jelenleg nem biztosítható és közlekedéspolitikai megalapozottsága sem egyértelmű, de a részletes tervezés során ennek további vizsgálatát még tervezzük.
A koncepcióterv véleményezése és értékelése az érintettekkel, így a három érintett kerülettel megkezdődött, és a civil szervezetekkel folytatódik majd. A folyamatban az építészszakma közreműködésére is számítunk, a részletes tervezés során tervpályázatra kerül majd sor.
Az elkészült koncepciótervet a Fővárosi Közgyűlés augusztus 31-ei ülésén tárgyalja. A Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal történt sikeres egyeztetések nyomán hamarosan elkészül a támogatási szerződés, mely biztosítja a költségvetésben címzett állami támogatás felhasználását. A koncepció elfogadását követően a BKK megkezdi a tervek részletes kidolgozását, majd tendereztetését. A tervezés és a kivitelezés első ütemének költségei várhatóan 3-5 milliárd Ft között alakulnak, mely állami és fővárosi, valamint – a teret érintő budai észak-déli villamoskapcsolat kialakítását szolgáló projekt révén – részben uniós források felhasználását jelenti.
A BKK tervei szerint az első ütem kivitelezési munkálatai várhatóan 2014-ig fejeződhetnek be a tervezés és engedélyezés időigényétől függően. Ekkorra a Széll Kálmán tér Bel-Buda egyik szimbolikus köztereként végre nem a hetvenes-nyolcvanas évek városrendezésének és a kilencvenes-kétezres évek elhanyagoltságának mementója, hanem egy rendezett, színvonalas és a környezetéhez méltó városi központ lehet.
A kapcsolódó előterjesztés szövege ide kattintva érhető el.
Kapcsolódó szakmai dokumentum:
- A Széll Kálmán tér rendezési koncepciója (PDF, 1,3 MB)
