A Széll Kálmán tér Közép-Buda egyik legfontosabb, a térszerkezetet meghatározó csomópontja, mely Budapest közlekedési rendszerére, a településszerkezetre egyaránt jelentős kihatással van. Ugyanakkor a tér az elmúlt évtizedek elmaradt fejlesztéseinek köszönhetően mára jelentős állagromlást szenvedett el, eredeti funkcióit, a térszervezést, valamint az egyes közlekedési ágak közötti kapcsolatrendszer megteremtését csak korlátozottan, a mai kor követelményeinek nem megfelelő színvonalon tudja csak teljesíteni.
A tér elrendezése a metróépítés kapcsán, 1972-ben vált véglegessé, míg a villamosvágány-hálózat 1990-ben nyerte el mai formáját. A tér állaga az eltelt évtizedekben jelentősen romlott, valódi városi térként a terület ma nem, vagy csak jelentős korlátozásokkal használható. A térszerkezetet meghatározó domináns közlekedési elemek közötti átszállási kapcsolatok a számtalan szegély, valamint a villamosvonalak keresztezése miatt a mai kor követelményeinek nem felelnek meg, a tér pedig zsúfolva van igénytelen, lerobbant állapotú utcabútorokkal, lezüllött zárványterületekkel.
A Széll Kálmán tér környezetében lezajlott ingatlanfejlesztések, illetve megváltozott utazási szokások miatt a tér külső kapcsolatrendszere is fejlesztésre szorul – állapítja meg előterjesztésében Hutiray Gyula. A Széll Kálmán tér megújítása régóta esedékes várospolitikai célkitűzés, ami része a Nemzet Fővárosa programnak is és a Kormány támogatását is élvezi.
A 2010. évi CLXIX. törvény a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetéséről 3 milliárd forintot irányzott elő a Széll Kálmán tér felújításának, a térség tömegközlekedési kapcsolatai fejlesztésének, a budai fonódó villamoshálózat kiépítésének, valamint a fogaskerekű felújításának és Széll Kálmán térre való behozatalának támogatására. Az előirányzat forrást biztosít Káposztásmegyer vasúti megállóhely és közúti kapcsolatai megvalósításának és egyéb fővárosi közösségi közlekedés fejlesztésének támogatására is.
A kitűzött célok megvalósítása érdekében a Fővárosi Közgyűlés 2011. január 31-ei ülésén 99/2011. (I.31.) sz. határozatában felkérte Tarlós István főpolgármester urat, hogy a Széll Kálmán tér közlekedési és kapcsolódó térfelszíni rekonstrukciójához a szükséges előkészületeket végeztesse el, és a részletes döntési javaslatokat terjessze a Fővárosi Közgyűlés elé.
A feladat végrehajtásával Dr. György István városüzemeltetésért felelős főpolgármester-helyettes a Budapesti Közlekedési Központot bízta meg, azzal, hogy Budapest Főváros Önkormányzata és a BKK Zrt. között létrehozandó feladatellátási szerződésében a Széll Kálmán tér átalakításával kapcsolatos feladatokat is szerepeltetni kell. A feladat szerepel a BKK Zrt. elfogadott 2011. évi Üzleti Tervében.
Hutiray Gyula főpolgármester-helyettes tájékoztatója kiemeli: azért fontos, hogy a Budapesti Közlekedési Központ lássa el a tér felújításának koordinációját, mert Budapest egyik legfontosabb közlekedési csomópontjáról van szó, melyet több közösségi közlekedési üzem (metró, villamos, autóbusz) intenzíven használ, de kiemelkedő a Széll Kálmán tér szerepe a budai közúti forgalom elosztásában is – a tér alapvetően közlekedési csomópont funkciójú, nem történelmi emlékhely, nem közpark és nem egyéb közösségi funkcióra szolgáló közterület.
A beruházás ugyanakkor kihat más, folyamatban lévő vagy előkészítés alatt álló fővárosi projektek megvalósítására is, melyek menedzsmentjét szintén a BKK végzi. A legnagyobb volumenűeknek ezek közül a tér átalakítási lehetőségeit is meghatározó "Budai Fonódó villamoshálózat" valamint a budapesti villamos járműbeszerzési projekt számítanak, azonban a BKK pályázatot nyújtott be a Fogaskerekű megújítására vonatkozóan is, mely szintén érinti a teret. Mindegyik projekt kihatással van a tér szerkezetére, a gyalogos felületek rendezésére, így fontos, hogy az egyes projektekben egymásra épülő tartalom szerepeljen.
A BKK a Széll Kálmán tér rekonstrukciójának megfelelő előkészítéséért 2011 tavaszán beszerzési eljárást bonyolított le a komplex városi terek megújításában, átalakításában jelentős tapasztalattal rendelkező közlekedéstervező cégek meghívásával a koncepcióterv elkészítése érdekében. A Széll Kálmán tér szerepköréből adódóan egyszerre, elválaszthatatlanul közlekedési, városépítészeti, építészeti, szociológiai feladat, így a BKK sem kívánta pusztán közlekedési oldalról rendezni a kérdést, nem kizárólag a közlekedési szempontokra fókuszáló tervezési folyamat indítása volt a cél. A pályázati dokumentáció összeállítása során elvárás volt, hogy mind közlekedési, mind városépítészeti szakemberek részt vegyenek a rekonstrukciónak már jelen, kezdeti fázisában is. Ennek megfelelően a meghívott közlekedéstervező cégek mindegyike nagytapasztalatú építész-városépítész szakembereket hívott meg a feladat elkészítésében való közreműködésre.
A beszerzési ajánlat győztese a beadott ajánlatok alapján végül a Főmterv Zrt. lett, az építész munkarészek elkészítését a Finta és Társai Építész Stúdió Kft. végzi.
A beszerzési eljárás célja olyan tervkoncepció elkészítése volt, melynek lényege a rekonstrukció ütemezésének és nagyságrendjének kérdésének tisztázása, mind közlekedési, mind városépítészeti elemekre vonatkozóan. A megvalósítható elemek tekintetében már a kiíráskor, majd a jelenleg is zajló egyeztetési folyamat során rögzítésre került több, a koncepció kidolgozásakor betartandó vezérelv, oly módon, hogy a kerületek, a civil szervezetek vagy más kreatív javaslatok, így különösen az építész szakma javaslatainak beépítése előtt nyitva maradhasson a lehetőség. A koncepcióterv tehát hangsúlyozottan a vezérelvek, a tervezési keretek, az engedélyezési tervezés diszpozíciójának rögzítését tűzi ki célul és nem a teret meghatározó építészeti megoldások, a részletes műszaki tartalom visszavonhatatlan rögzítését. Ez a munka azonban elengedhetetlen ahhoz, hogy a Fővárosi Önkormányzat és a BKK akár a finanszírozókkal (NFÜ, Kormány), akár a kerületekkel, akár a terveket véleményezőkkel érdemben tudjon tárgyalni és a tervezés ne változzon keretek nélküli álmodozássá, ahogy ez a tér felújítási próbálkozásainak történetében már előfordult.
Az elkészült koncepciótervet természetesen közzé fogjuk tenni, de a térhez kapcsolódó építészeti-városépítészeti problémák sokrétű megközelítése érdekében építészeti tervpályázat kiírását is tervezzük, várhatóan a tér átépítésére vonatkozó, a tervkoncepcióban meghatározott fő irányvonalak rögzítése után. Hutiray Gyula előterjesztése szerint a tervpályázat 2011. harmadik negyedévében kerülhet kiírásra, ekkor véglegesedhetnek azok az átépítésre vonatkozó alapelvek, melyekkel mind a főváros, mind az érintett kerületek egyetértenek.
A kijelölt keretek meghatározásakor a BKK fontosnak tartotta, hogy olyan tervkoncepció jöjjön létre, amely a mai költségvetési helyzetben is reálisan megvalósítható. Ma ugyanis nem látszik biztosíthatónak, hogy az elmúlt időszakban a térre elkészült, a teret egy ütemben, nagyvonalúan, sok tízmilliárdos költséggel átépíteni tervezett koncepciók a közeljövőben megvalósulhassanak, a metró mélyállomásának és mozgólépcsőjének átépítését, új aluljáró-szint létesítését, a teljes közlekedési funkció föld alá helyezését is magában foglalva. Ennek megfelelően elsődleges tényező volt, hogy a tér rekonstrukciója ütemezetten, egymásra épülő szakaszokban legyen kivitelezhető, oly módon, hogy már az első ütem mértéke biztosítsa a mai, fizikailag és erkölcsileg egyaránt lepusztult tér megújítását a teret használó, napi 200 ezer ember számára.
A közgyűlési tájékoztató szerint már az első ütem kiépítése biztosítaná a tér gyalogosfelületének átalakítását, az utcabútorok újjáépítését, a rendezettséget és az átláthatóságot. Fontos szempont, hogy már az első ütemben teljeskörű akadálymentesség valósuljon meg a téren, míg a kapcsolódó rézsű térfalakon a mainál gyalogosbarátabb lépcsők vagy mozgólépcsők kerüljenek kialakításra. A kerékpáros kapcsolatok javítása is része a tervezésnek. A munka célja, hogy a közlekedési szolgáltatások színvonalának javítása és mértékének megőrzése mellett a közlekedés területigénye csökkenjen, a közösségi célú köztér pedig bővüljön. A tér közúti kapacitásának növelése nem célkitűzés a környező, fogadó úthálózat kapacitására tekintettel, de csökkentése sem kitűzött cél. A felszíni metróállomás-épület kiváltása vagy teljes átépítése egyértelműen szándéka a városvezetésnek és a BKK-nak, az alacsony színvonalú kereskedelmi és vendéglátási funkciókat ellátó épületszárny bontásával együtt. A projekt területét tekintve a szomszédos csomóponti zónára (Budagyöngye, Déli pályaudvar, Batthyány tér) már nem tekint ki, de a tér közvetlen környezetének rendezését és gyalogoskapcsolatainak javítását tartalmaznia kell (Fény utcai piac és bevásárlóközpont környéke, Várfok utca és vári kapcsolat, Városmajor megközelítése, stb.).
A tervezés során kerülendő ugyanakkor, hogy olyan elemek váljanak az első ütem részévé, melyek mind költségben, mind időben kitolják a projekt megvalósíthatóságát. Ezek közé tartozik például a gyalogos vagy közúti aluljáró építése vagy olyan további elemek alkalmazása, amelyek a kapcsolódó Kerületi Szabályozási Tervek hosszú átfutási idejű teljes felülvizsgálatát teszik szükségessé.
A most zajló munka eredményeként egy olyan koncepció áll össze, mely a tér átalakításának irányvonalát, az átépítés szükséges lépcsőit határozza meg. A koncepciót részletes műszaki tartalommal az engedélyezési tervek készítésekor kell és lehet megtölteni, a szükséges egyeztetések lefolytatását követően.
Hutiray Gyula főpolgármester-helyettes tájékoztatója szerint a projekt költségvetésének megállapításakor – így a megépítendő elemek körének elkészítésekor – a Fonódó villamos projekt új támogatási szerződéseivel és az állami költségvetésben rendelkezésre álló források mértékével is összhangot kell teremteni a projekt megvalósítására szánható és rendelkezésre álló pénzügyi keret meghatározásakor. Ennek alapján ma mintegy 2,5-3 milliárd forintos beavatkozás látszik a téren reálisnak, figyelembe véve azt is, hogy a Budai Fonódó villamos projektbe a Széll Kálmán tér megújításának egyes elemei integrálhatók és az uniós projektben várhatóan elszámolhatók.
