A BKK 2010 decemberétől szorosan együttműködött a Fővárossal és az V. kerülettel a Budapest Szíve program fejlesztéseiben.

A BKK a szakmai támogatás biztosításán kívül nagy erőfeszítéseket tett a Főváros és az V. kerület sikeres együttműködése érdekében. Ennek a munkának az egyik legfontosabb állomása a két önkormányzat közötti szerződés, amelyet a Fővárosi Közgyűlés a 2011. április 27-i ülésén fogadott el. A szerződés egyrészt lehetővé tette, hogy a hídfőterek és az új pesti korzó kiépítése (Március 15. tér) I. ütemében már megépült projekt lezáruljon, biztosította a II. ütem megvalósíthatóságát, továbbá megnyitotta a lehetőséget új, jövőbeli fejlesztések előtt. Ennek eredményeképpen a Budapest Szíve program további elemekkel bővült. Az V. kerület gondozásában uniós támogatással valósul meg a Belváros új főutcájának kialakítása (II. ütem), továbbá a BKK készítette elő a reprezentatív kaputérség építését (II. ütem fejlesztése).

A Ferenciek tere és a Március 15. tér déli részének megújítása

A Budapest Szíve Program II. ütemében megújult a Ferenciek tere és környéke, valamint a Március 15. tér déli része. A fejlesztés az V. kerületi önkormányzat beruházásában és a BKK szakmai támogatásával, a korábbi Petőfi Sándor utcai és Károlyi Mihály utcai felújítások összekötéseként valósult meg. A Budapest Szíve Program fő célja a közúti forgalom csillapítása, a gyalogos-, valamint a közösségi közlekedés erősítése, a Ferenciek tere a városszövetben betöltött szerepének helyreállítása, valamint a közösségi és kereskedelmi élet élénkítése volt. A gépjárműforgalom csökkenésével páthuzamosan a levegő minősége is jelentősen javult.

A Ferenciek terén található aluljáró-kijárat nagy helyet foglalt el, a hat sáv szélén autóbuszváróként üzemelt a két, egymástól elválasztott térrész. Felszíni gyalogátkelő hiányában lépcsőzés nélkül nem lehetett átjutni a tér egyik oldaláról a másikra. A dübörgő forgalom nagy zaj- és levegőszennyezést okozott, emiatt a vendéglátás és kiskereskedelem nem tudott megtelepedni, sok üzlet állt üresen. A Károlyi Mihály utca mai jellegét szintén a közúti aluljáró rámpája által idevonzott közúti forgalom határozta meg. A széles utca két oldalát teljesen elszakította egymástól a kétsávos út és az aluljáró lehajtója, megbontva ezzel annak szerves egységét és megváltoztatva a város szövetében betöltött régi szerepét.

Forgalmi szempontból koncepcionális változást jelentett, hogy a Ferenciek terén lezárták a közúti forgalom elől az „Y aluljárót”, amelynek szerepét a Március 15. téren kialakított új, jelzőlámpás forgalmi csomópont vette át.

Kétirányúvá vált a Duna utca Váci utca és Belgrád rakpart közötti szakasza, tehermentesítve ezzel az Irányi utcát és Károlyi Mihály utcát a jelentős közúti forgalomtól. Minden korábban lehetséges irányból továbbra is megközelíthető az Erzsébet híd, azonban a Ferenciek tere érintése nélkül, jóval rövidebb útvonalon lehet felhajtani rá. A hídfőben kialakított új forgalmi csomópontban új főúthálózati kapcsolatok jöttek létre. Az új elrendezés lehetővé tette, hogy az Irányi utca és a Károlyi Mihály utca, valamint a Reáltanoda utca és Szép utca terhelése nélkül a Belgrád rakpart és az Apáczai Csere János utca felől közvetlenül legyen lehetőség felhajtani a hídra, valamint a Szabad sajtó út–Kossuth Lajos utca irányába. A Duna utcán keresztül közvetlenül lehet eljutni a Váci utca északi része és a Pest Barnabás utca irányába is. Zsákutcává alakult a Kéményseprő utca, illetve a Váci utca az Irányi utca és Duna utca között, mely szakasz jellegében is átalakult: járdaszintre emelt díszburkolatos utcát alakítottak ki. Megszűnt a Váci utca déli és északi részét összekötő aluljáró, helyette felszíni, akadálymentes gyalogosátkelő épült.

A Március 15. téri új forgalmi csomópont kialakításával lehetőség nyílt lezárni a Ferenciek terei közúti aluljárót, amely így összenyitható lett a metrólejárathoz vezető gyalogos-aluljáróval, többszörösére növelve annak területét. Ez adott esélyt az egységes arculatú, színvonalas üzleteket magába foglaló, rendezett aluljáró kialakítására. Eltűntek az „Y aluljáró” le- és felhajtó rámpái, a felszínt teljesen, faltól falig rekonstruálták. A Petőfi Sándor utca Pilvax köz és Kossuth Lajos utca közötti szakasza, valamint a Károlyi Mihály utca az Irányi utca és a Curia utca között a Budapest Szíve Program I. ütemében kialakítotthoz hasonlóan épült át. A Károlyi Mihály utca Curia utca és Kossuth Lajos utca közötti szakaszán pedig korlátozott forgalmú útszakasz épült, oda kizárólag a BKK járművei és az engedéllyel rendelkező gépjárművek hajthatnak be. A Curia utca már nem zsákutca: a Károlyi Mihály utca felől kinyitották, és egyirányúvá vált a Veres Pálné utca irányába.

A Ferenciek tere és környéke felújításának egyik legfontosabb eleme volt az akadálymentesítés. Ennek jegyében az új gyalogos aluljárót és az utcaszintet lift közi össze, a felszínen süllyesztett szegélyű gyalogátkelők épültek a Kossuth Lajos utca elején, valamint a tér közepén elhelyezett buszmegálló mindkét végén. A Ferenciek tere északi és déli oldalát tehát három felszíni gyalogosátkelő köti össze, melyek segítségével a tér visszanyeri városképi egységét. A forgalmas térrészeket egybekapcsolják, ami a funkcionális előnyökön kívül lehetővé teszi a tér építészeti értékeihez méltó rendezését.

A projekt megvalósulásával jelentősen javult a terület kerékpáros infrastruktúrája. Új, kétirányú kerékpárút létesült a Duna utcában a hídra felhajtó sávok mentén, mely a meglévő kerékpárút-hálózatba kapcsolva biztosítja az eljutást a Váci utca északi irányába, valamint az Erzsébet hídon keresztül Buda felé. A Ferenciek terén kialakított felszíni csomópont szintén lehetővé teszi a felszíni kerékpáros összeköttetést a már elkészült Új Főutca déli és északi része között.

A fejlesztés jelentős eredménye továbbá a zöldfelületek arányának növekedése a meglévő fák megtartásával. Új fasort ültettek az Irányi utcában és a Károlyi Mihály utca mindkét térfala mentén. A Ferenciek terén az egyedi burkolati rendszer méreteibe illeszkedő, nagy méretű, növénnyel beültetett favermeket helyeztünk el.

További fejlesztési lehetőségek – egy élhető Kossuth Lajos utca

A Szabad sajtó út–Kossuth Lajos utca tengely kialakításánál kiemelt szempont volt, hogy az új útszegélyek között, azok módosítása nélkül legyen lehetőség megépíteni a közeljövőben a kétirányú, középen vezetett autóbuszsávot, amelyet a Baross térig tervezünk vezetni. Távlati célunk a villamosközlekedés visszaállítása az Erzsébet híd–Rákóczi út tengelyen, melyet a most kialakított sávszélességek és útszegélyek is lehetővé tesznek. A BKK elhivatott a Kossuth Lajos utca és a Rákóczi út mielőbbi teljes felújítása mellett annak érdekében, hogy a jelenleg „városi autópálya” szerepű útszakasz a gyalogos- és kerékpáros-forgalom feltételeit javítva ismét Budapest élettel teli sugárútjává váljék.

Megújul a Széchenyi tér

A Széchenyi István tér (korábbi Roosevelt tér) megújítása új elem, melynek keretében reprezentatív városi tér jön létre a Magyar Tudományos Akadémia előtt, a Szent István térről induló Zrínyi utcai gyalogostengely, valamint a Hősök terétől induló turisztikai folyosó átvezetésével a Lánchíd–budai Vár és a Duna-korzó irányába. A pesti korzó északi meghosszabbításaként átépül, megújul a Széchenyi István tér, megnövekszik a gyalogosfelület, illeszkedve a hangsúlyos történelmi környezethez. A projektelem megvalósításához kapcsolódó előkészítő munka jelentős része már lezajlott. A projekt komplex városrehabilitációs beavatkozás, ezért tartalmaz olyan kiegészítő elemeket is, amelyek szintén fontosak a történelmi belváros megújulása szempontjából: a lakosok, a helyi gazdasági élet szereplőinek bevonása, a zöldfelületek gondozása, falfirkák megszüntetése a városlakókkal közösen és egyéb, a projektfejlesztéskor rögzítendő projektelemek.

A terv célja a gyalogoskapcsolatok javításán kívül, hogy egy forgalmilag működőképes sávkialakítással csökkenjen az autókkal elfoglalt terület, és a Buda felé tartók is a tér déli oldalán, ne pedig az Akadémia előtt hajtsanak fel a hídra. Az így megnövekedett gyalogosfelületen kényelmesen megközelíthető a Bazilika felől a Lánchíd járdája, és nagy kerülő nélkül lehet átjutni a tér egyik feléről a másikra vagy a tér közepén lévő zöldfelületre. A beruházás érinti a József Attila utca átépítését is úgy, hogy az Erzsébet tér vonalában a közösségi közlekedést előnyben részesüljön, valamint kiszélesítjük a járdákat.

Az Erzsébet híd és a Lánchíd pesti hídfőjének térségét egyaránt fejleszteni kell a Belváros gyalogos és kerékpáros átjárhatósága, turisztikai vonzereje szempontjából. A Budapest Szíve program folytatásával tehát a Fővárosi Önkormányzat, a Budapesti Közlekedési Központ és az V. kerület sikeresen tovább viheti Budapest belvárosának megújítását a legfontosabb lépésekkel; a Ferenciek tere átépítésével elvégezve a főváros egyik legfontosabb csomópontjának korszerűsítését és a főutca-program hiányzó szakaszának megépítését.

További információk a projekt saját honlapján a budapestszive.bkk.hu címen.

Kapcsolódó hírek: