Budapest számára kiemelten fontos a környezetkímélő közlekedés fejlesztése, melynek célja, hogy a város lakói tiszta és fenntartható környezetben élhessenek. A Fővárosi Önkormányzat által megalkotott és elfogadott Hosszú távú városfejlesztési stratégia (Budapest 2030) és közlekedésfejlesztési stratégia (Balázs Mór-terv) alapján végzi a BKK az integrált kerékpárosbarát fejlesztéseket. Általánosan elfogadott cél, hogy az utazási szokások eltolódjanak a környezetet kímélő közlekedési módok felé, intelligens közlekedést eredményezve. Konkrét számokban megfogalmazott cél a fenntartható módok arányának növelése 80%-ra, a kerékpáros közlekedés 10%-os részarányának elérése 2030-ig.

A kerékpáros közlekedés részarányának növekedése hozzájárul a városi életminőség javulásához, a gépjárműforgalom egy részének kiváltásával csökkenhetnek a dugók, javulhat a levegő minősége, a több kerékpározással járó napi rendszeres testmozgás pedig hozzájárul az egészség megőrzéséhez is. A főváros közlekedésbe integrált fejlesztések indítása a cél, melynek eredményeképpen az egyes közlekedési ágazatok optimális együttműködése valósulhat meg. A közlekedési munkamegosztásban a kerékpár szerepe a városi rövid utazások kiváltásában, a munkába járó autós-ingázó forgalom alternatívájaként, nagyobb utazási távolságok esetén a közösségi közlekedéssel kombinálva és a B+R lehetőségek kihasználásában valósulhat meg. A kerékpárhasználat további elterjedésének fontos alapja a kerékpározás biztonságának és elfogadottságának növelése.

Budapest korszerű kerékpárosbarát fejlesztéséhez az alábbi tervezési és fejlesztési szempontok az irányadók:

•     A kerékpár legyen mindenki által választható utazási alternatíva. Általános cél, hogy mindenhonnan mindenhová biztonságosan el lehessen jutni kerékpárral is.
•     Legyenek biztosítva a gyors, kényelmes és biztonságos kerékpározás feltételei, és legyen sűrűn elérhető biztonságos közterületi kerékpárparkolás.
•     Alakuljon ki kapacitív, gyors, akadálymentes kerékpározást biztosító főhálózat, és a lakóterületek, intézményi területek átjárhatóságát biztosító kerékpárosbarát úthálózat.
•     Valósuljon meg a kerékpár előnyben részesítése mind a forgalmi helyzetekben, mind a döntéshozatalban, mind a szabályozásban és üzemeltetésben.
•     A fejlesztések során a kerékpáros szempontrendszer érvényesüljön valamennyi útfelújításnál, közúti beavatkozásnál és közterület-rendezésnél. A közösségi közlekedés és a gépjárműforgalom igényeivel összhangban valósuljon meg a gyalogos- és kerékpáros-forgalom igényeinek színvonalas kiszolgálása.

A célok eléréséhez kijelölt intézkedési területek

•     Szemléletformálás az intézményrendszer és a felhasználók körében egyaránt (a kerékpározás általános népszerűsítésével, a közlekedésbiztonság javításával, tájékoztatással, szakmai közvélemény formálásával).
•     Vonzó kerékpárosbarát környezet létrehozása (összefüggő kerékpáros-főhálózat megvalósításával, kerékpárosbarát mellékúthálózat kialakításával és területi beavatkozások végrehatásával, a kerékpártárolás és kiegészítő szolgáltatások fejlesztésével; kombinált közlekedés támogatásával, közösségi kerékpárrendszer kialakításával (MOL Bubi), a kerékpáros infrastruktúra karbantartásával, a regionális és turisztikai kapcsolatok fejlesztésével).

Partnerség és együttműködés (szakmai és civilszervezetekkel, a kerékpározás közlekedésszervezésbe integrálásával, finanszírozási háttér kialakításával).

Szemléletformálás

Tájékoztató anyagok a kerékpározás szemléletformáló tevékenységéhez kapcsolódva:

    Bringás tudástár (gépjárművezetők számára is fontos és hasznos)
    Tipikus közlekedési szituációk és a helyes közlekedés bemutatása
    KRESZ-film a szabályos közlekedésről
    MOL Bubi szolgáltatási terület zsebtérképe a kerékpárosbarát átalakítások jelölésével (rendszeresen frissítve)
    A kerékpározás előnyeinek bemutatása
    Lakatolási útmutató a kerékpárok közterületi tárolásához

Infrastruktúrafejlesztések

A kerékpáros közlekedés fejlesztése szempontjából alapvető fontosságú, hogy minden közterületi beavatkozás figyelembe vegye, sőt preferálja annak szempontjait, és valósítsa meg a beavatkozás területén ehhez szükséges átalakításokat. Ezek részben fővárosi, részben kerületi, illetve magánberuházásokat jelentenek. A fejlesztések során a cél kerékpáros közlekedés számára is a lehető legjobb megoldást megtalálni, ezért más ágazati beruházások (pl. útfelújítás, villamoshálózat-fejlesztés, P+R fejlesztés, közösségi közlekedési szolgáltatásfejlesztés, közterület-megújítás) is tartalmaznak kerékpáros szempontú fejlesztéseket.

Az infrastruktúra fejlesztésének főbb elemei:

•     Kerékpárforgalmi főhálózat fejlesztése, kapacitív és biztonságos kiépítése
•     A közúthálózat kerékpárosbarát átalakítása (elsősorban a MOL Bubi szolgáltatási területén)
•     Kombinált utazások (közösségi közlekedés és a kerékpárkapcsolat) támogatása
•     Kerékpáros szolgáltatások fejlesztése és információs felületek kialakítása
•     Közbringarendszer (MOL Bubi) bevezetése, fejlesztése és üzemeltetése

Főbb fejlesztési projektek:

Budapest belső városrészeinek komplex kerékpárosbarát fejlesztése

A Fővárosi Önkormányzat kiemelt közlekedésfejlesztési beruházásainak megvalósításáért felelős Budapesti Közlekedési Központ felel a MOL Bubi megvalósításáért. A MOL Bubi közbringarendszer sikerének alapvető feltétele a szolgáltatási terület kerékpárosbarát átalakítása. Ennek érdekében kezdődött el a belváros komplex kerékpárosbarát fejlesztésének végrehajtása, amelynek célja, hogy a MOL Bubi szolgáltatási területén a kerékpározás, az autóforgalom és a parkolás egyaránt a mainál biztonságosabbá váljon.

A projektben alapvetően egyszerű forgalomtechnikai beavatkozásokkal válik kerékpárral átjárhatóbbá a város. Ilyen eszközök a sebességcsökkentés, a forgalomcsillapítás, a csomóponti korrekciók, a konfliktuspontok kezelése, az egyirányú utcák megnyitása kétirányú kerékpározásra, közös busz- és kerékpársávok kialakítása, az előretolt és közvetett kerékpáros felállóhelyek létesítése, a főútvonalak kerékpározhatóvá tétele, a közterületi kerékpártárolók kialakítása.

A projekt eszközeit, célrendszerét az alábbi poszterek szemléltetik:

A projekt végrehajtása az alábbi ütemezés szerint zajlott:

MOL Bubi – kerékpáros közösségi közlekedési rendszer

A MOL Bubi közbringarendszer elindítása új fejezetet nyitott a budapesti közösségi közlekedésben. Cél, hogy a kerékpáros közlekedés feltételeinek javításával egyre többen válasszák rövid városi utazásaikhoz alternatívaként a biciklit. A Fővárosi Önkormányzat 2008-ban hozott döntést a budapesti közbringarendszer létrehozásáról. Műszaki-gazdasági előkészítés után 2014 tavaszán indult a tesztüzem, majd a közbringarendszer 2014 őszétől zavartalanul üzemel, 2015-ben átlépte az 1.000.000 bérlést. További információ a közbringarendszerről itt olvasható.

A MOL Bubi közbringarendszer fejlesztési lépcsői:

•     2014. szeptember: éles rendszer elindulása, 76 gyűjtőállomás és 1100 kerékpár
•     2015: II. ütemű bővítés, 22 új gyűjtőállomás és 50 új kerékpár
•     2016. június 17.: a Széll Kálmán téren üzembe helyezték a 99. gyűjtőállomást
•     2016 ősz: Széll Kálmán tér és a budai fonódó villamoshálózat óbudai szakaszán további bővítés 13 gyűjtőállomással

Más beruházásokba integrált kerékpáros fejlesztések

BKK-s nagyberuházásokba integrált kerékpáros fejlesztések:

•     Széll Kálmán tér projekt (2016)
•     Budai fonódó villamoshálózat (2016)
•     1-es villamosvonal felújítása (2015)
•     3-as villamosvonal felújítása (2015)

Integrált útfelújítási projektekben megvalósult:

•     Kispest, Ady Endre u.
•     Újpest, Tél utca (kerékpársáv kialakítása az útpálya újrafelosztásával) (2015)
•     Csepel, Kossuth Lajos utca (kerékpársáv az útpálya újrafelosztásával) (2015)
•     Kőbánya, Kőrösi Csoma Sándor út egy szakasza (2015)
•     Újpest, Görgey Artúr utca (kerékpársáv) (2016)
•     EU-finanszírozással megvalósult kerékpárosfőhálózat-fejlesztések: Pesti út, Bogdánfy út, Weiss Manfréd út, Régi Fóti út
•     Hősök tere, Kós Károly sétány–Hermina út csomópont kiskorrekciója

Más beruházók fejlesztéseibe integrált kerékpáros fejlesztések:

•     A Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ 2015 elejére elkészítette az EuroVelo 6 európai kerékpáros útvonal és a Budapest–Balaton kerékpáros útvonal budapesti szakaszainak (meglévők korszerűsítése és új szakaszok) megvalósíthatósági tanulmányát. A kivitelezés a 2014–2020 EU-finanszírozási ciklusban valósulhat meg.
•     A XVI. kerületi önkormányzat saját beruházásában megépült a Szilas-patak menti kerékpárút egy szakasza.
•     A Várkert Bazár beruházásához kapcsolódóan az I. kerületi önkormányzat projektjében új kerékpárútszakasz épült a Rudas fürdőtől az Erzsébet híd felé.
•     A X. kerületi önkormányzat saját beruházásában Bringa pontot (önkiszolgáló szervizpont) hozott létre a Sibrik Miklós út–Harmat utca sarkán.
•     Az Árkád bevásárlóközpont bővítéséhez kapcsolódóan megvalósult az Örs vezér tere két oldalát összekötő kerékpáros átvezetés.

Nagyobb léptékű beruházások, melyekben kerékpáros közlekedési fejlesztés is történik:

    Róbert Károly körút felújítása

B+R kerékpártárolók tervezése Budapesten és környékén

A B+R (bike & ride, bringázz és utazz) szolgáltatás lényege, hogy a nagy kapacitású, jellemzően kötöttpályás közösségi közlekedési vonalakhoz való eljutást segíti a megállóhelyeknél kialakított fedett, biztonságos tárolóhelyekkel. Kerékpár használatával az utazási idő csökkenthető.

Üzemeltetés, hibabejelentés

Egész évben folyamatosan működik az útüzemeltető Budapest Közút Zrt. kerékpáros útellenőri rendszere. Az útellenőr kéthetente bejárja a főváros kezelésében lévő kerékpárforgalmi létesítményeket, és intézkedik a feltárt hibák javításáról. A jogi háttér miatt egyes útszakaszok kerületi vagy egyéb kezelésűek is lehetnek, és a téli síkosságmentesítés is más-más szereplők feladata. A Főváros kezelésében lévő kerékpáros létesítményeken észlelt hiba bejelenthető a Budapest Közút Zrt. weboldalának hibabejelentő felületén vagy a 776-6110 telefonszámon. Szintén a Budapest Közút honlapján ellenőrizhető, hogy az érintett útszakasz a Főváros hatáskörébe tartozik-e, hiszen ez esetben tudnak a Budapest Közút Zrt. kollégái intézkedni. A kerületi fenntartású utak esetében a kerületi önkormányzatot ajánlott megkeresni.

Kerékpárszállítás

A közösségi közlekedés és a kerékpáros-közlekedés kombinációjának elősegítése érdekében a BKK Igazgatótanácsa 2013 januárjában elfogadta a közösségi közlekedési eszközökön való kerékpárszállítás koncepcióját. A célkitűzés: megfelelő szabályozással bővíteni a kerékpárszállítás lehetőségeit, ezzel növelni a kerékpár hatótávolságát, segíteni a hegyvidéken lakók kerékpározását, támogatni a turisztikai forgalmat, valamint a kiegészítő szolgáltatással növelni a kerékpározás vonzerejét, illetve bővíteni a közösségi közlekedési szolgáltatások választékát és színvonalát. Cél, hogy a szabad kapacitással rendelkező időszakokban a kerékpárszállítás szempontjából várhatóan frekventált hálózati szerepű vonalakon az erre kijelölt helyen a járműtípusonkénti próba alapján meghatározott darabszámú kerékpár szállítható legyen.

2013 ősze óta a HÉV-, a fogaskerekű és a hajójáratokon túl tesztjelleggel 1-1 busz-, troli- és villamosjáraton is szabad kerékpárt szállítani. A 60-as villamos (fogaskerekű) két szerelvényét a BKV Zrt. átalakította, így azok 8 helyett 16 kerékpár szállítására alkalmasak. További információ itt olvasható.

Egész Budapestre kiterjedő fejlesztések

•     Hálózatfejlesztési koncepció kidolgozása, térinformatikai adatbázis létrehozása
•     Közterületi kerékpártárolás fejlesztése: a kerékpártámaszok telepítését segítő egyszerűsített műszaki leírás elkészült, és a beruházók rendelkezésére áll
•     Útirányjelző rendszer felülvizsgálata: tervezési segédlet aktualizálása
•     Kerékpárforgalmi létesítmények nyilvántartásának létrehozása, aktualizálása a közútkezelő Budapest Közút Zrt.-vel együttműködésben

Kerékpáros-forgalom elemzése

2014-ben a BKK összefoglaló tanulmányt készíttetett Budapest kerékpáros-forgalmáról. Az elemzésekhez városszerte 31 helyszínen hajtottuk végre a kerékpárosok számlálását, 10 helyszínen pedig kérdőíves felmérést végeztünk. A budapesti kerékpáros-forgalomról 1994-től állnak rendelkezésre adatok a Fővárosi Önkormányzat megbízásából végzett felmérésekből. Az utóbbi években pedig már két állandó, éjjel-nappal működő mérőhely is számlálja a kerékpárosokat, tehát 24 órás folyamatos adatsor is elérhető. A 2010-ben civil közadakozásból telepített, majd időközben a BKK üzemeltetésébe vett Múzeum körúti mérő a Kálvin tértől az Astoria felé tartó kerékpársáv, a 2012-től az Andrássy úton működő másik mérő pedig mindkét irányban (kifelé, befelé) számlálja a kerékpársáv forgalmát. Az Egységes Forgalmi Modell projektben 2013 novemberétől a forgalmi felmérések a gépjárműforgalom számlálásával egyidejűleg a kerékpáros-forgalmat is rendszeresen érintik.

A tanulmány célja – az elmúlt évek forgalomfelvételi adatainak összehasonlító elemzése alapján – a kerékpáros trendek kimutatása volt, egyúttal szakmai javaslattétel a kerékpárosforgalom-elemzés hosszú távú módszerére. Ebben az állandó mérőhelyek bővítésének lehetőségét is vizsgálták. Cél, hogy egy olyan adattár alapja jöjjön létre, amely felhasználható a főváros kerékpáros-forgalmának meghatározására, illetve amely hasznos információkat nyújt nemcsak a tervezők és a döntéshozók, hanem a városlakók és a szakmai szervezetek számára is a kerékpározási szokásokról.

Partnerség

Együttműködési megállapodást kötött a Magyar Kerékpárosklub és a Budapesti Közlekedési Központ, a fővárosi kerékpáros közlekedési feltételek javítása érdekében. Az együttműködés során rendszeres szakmai konzultációt folytatnak többek között a kerékpáros fejlesztéssel kapcsolatos programokról, koncepciókról és projektekről. Együttműködnek továbbá a MOL Bubi, a B+R parkolók és más közterületi kerékpárparkolók fejlesztését célzó intézkedések előkészítésében, illetve a budapesti kerékpározás népszerűsítésében, továbbá oktatási kampányok és programok kidolgozásában és szervezésében, valamint az ezekhez kapcsolódó kiadványok tervezésében és készítésében. A partnerség együttműködést jelent a beruházásokat előkészítő különböző vizsgálatokban, így forgalomszámlálásokban, balesetelemzésekben, lakossági felmérések és közvélemény-kutatásokban is.

A BKK 2016-ban részt vett és elnyerte a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és a Kerékpáros Magyarország Szövetség pályázatán a „Kerékpárosbarát munkahely 2016” címet.

A Fővárosi Önkormányzat közlekedésszervezőjeként a BKK nagy hangsúlyt helyez a nemzetközi együttműködésekre, aktívan szerepet vállal különböző K+F projektekben. Közülük több érinti a kerékpáros közlekedést, azt vizsgálja, elemzi. Ezek az alábbiak:

•     Catch MR (lezárult) – A projekt feladata az európai nagyvárosok és régióik területén a fenntartható közlekedési megoldások keresése, a forgalom csillapítása a mobilitás csökkentése nélkül, a környezetbarát közlekedés különböző megközelítési módjainak összegyűjtése, illetve innovatív megoldások kidolgozása volt. Az összegyűjtött jó gyakorlatokat és tanulságokat a résztvevők egy európai tapasztalatcserén vitatták meg. Magyar részről Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatala vett részt a 2012 végén záruló projektben. Feladata a 2-es számú tematikus blokk szakmai képviselete volt, azaz a közösségi közlekedés használatának ösztönzése, különös tekintettel az intermodalitás és a P+R témakörökre.
•     STARS Europe (Sustainable Travel Accreditation and Recognition for Schools) – A szemléletformáló program célja, hogy az általános és középiskolákban arra ösztönözze a diákokat, tanárokat, szülőket, hogy az iskolába járáshoz autóhasználat helyett aktív és fenntartható közlekedési módokat válasszanak, elsősorban a kerékpározást, a gyaloglást. Ugyan a projekt csak 2 tanévet finanszírozott, a STARS a 3. tanévet is elkezdte 2015 szeptemberében, köszönhetően az évről évre növekvő számú, lelkes iskolai közösségeknek (diákok, pedagógusok, szülők). A projekt EU-s finanszírozási időszaka 2016. márciusban lezárult, de a budapesti partnerek a kedvező tapasztalatok alapján az elmúlt egy évben már a folytatás lehetőségeinek megteremtésén dolgoztak, melynek eredménye a BKK és a Magyar Kerékpárosklub között létrejött együttműködési megállapodás. Ennek nyomán a STARS–Uniqa program néven további legalább 2 tanéven keresztül folytatódik és kiszélesedik a program Magyarország egész területére.
•     Kapcsolódó hírek:
  •         Idén huszonnégy iskolával működik együtt a BKK a STARS projektben
  •         A fenntartható közlekedés népszerűsítése mindannyiunk felelőssége
  •         STARS projekt díjátadó és workshop
  •         STARS
•     FLOW (Furthering Less Congestion by Creating Opportunities For More Walking and Cycling) – A projekt nyitó konzorciumi találkozójának Budapest adott otthont 2015 júniusban. A FLOW projektben hat európai ország résztvevői arra keresik a választ, hogy a kerékpáros és a gyalogosközlekedés fejlesztése milyen hatású a közúti torlódásokra. A projekt célja felhívni a figyelmet, hogy az aktív közlekedési módok használata hatásos ellenszere a városi torlódások kialakulásának, valamint hogy a kerékpáros és gyalogosközlekedést a többi közlekedési móddal azonos szinten szükséges figyelembe venni és kezelni. Miközben nyilvánvaló tény, hogy minél többen választják a városi közlekedésben autózás helyett a gyaloglást és a kerékpározást, annál kisebb lesz a közúti torlódások mértéke, mégsem áll rendelkezésre olyan általános módszertan, ami ezt a kapcsolatot számszerűen kimutatná és mérné. Ennek a hiányosságnak a pótlás a célja a FLOW projektben az Egységes Forgalmi Modell kerékpáros rétege fejlesztésének, valamint a MOL Bubi közösségi kerékpárkölcsönző rendszer modellbe történő integrálásának.

Szakmai és jogi háttér

Stratégiák, koncepciók

•     Budapest 2030 Hosszú távú városfejlesztési koncepció (Budapest Főváros Önkormányzata, 2013)
•     Balázs Mór-terv (Budapest Főváros Önkormányzata, 2014)
•     A budapesti kerékpáros közlekedés fejlesztési koncepciója (BKK, 2013)

Jogi háttér

•     1988. évi I. törvény a közúti közlekedésről
      8. § (1a) A közutak tervezése, fejlesztése során úgy kell eljárni, hogy a biztonságos közlekedési feltételek valamennyi, a közúton közlekedni jogosult számára biztosítottak legyenek.
      12. § (6) A közúti forgalmi rend kialakításánál különös figyelmet kell fordítani (…) a gyalogos- és kerékpáros-forgalom biztonságára (…).
•     20/1984. (XII. 21.) KM rendelet az utak forgalomszabályozásáról és a közúti jelzések elhelyezéséről
      4. § (1) Az utak forgalmát úgy kell szabályozni (a forgalmi rendet úgy kell kialakítani), hogy a közlekedés résztvevői biztonságosan, gyorsan és zavartalanul közlekedhessenek.
      4. § (4) A forgalomszabályozás során kiemelt figyelmet kell fordítani
      – a gyalogosok és a kerékpárosok közlekedésére,
•     1486/2014. (VIII. 28.) Korm. határozat a Nemzeti Közlekedési Infrastruktúra-fejlesztési Stratégiáról
•     1968. évi Közúti Közlekedési Egyezmény (Bécsi Egyezmény, Convention on road traffic)
      I. fejezet 7.3 cikkely: „Drivers shall show extra care in relation to the most vulnerable road-users, such as pedestrians and cyclists and in particular children, elderly persons and the disabled.”
      „A járművezetőknek kiemelt figyelmet és gondosságot kell szentelniük a legsebezhetőbb közlekedők iránt (gyalogosok, kerékpárosok, de mindenekelőtt gyerekek, idősek és fogyatékkal élők)”

Műszaki előírások

•     Útügyi Műszaki Előírás
      e-UT 03.04.11 (ÚT 2-1.203) Kerékpárforgalmi létesítmények tervezése
•     Tervezési útmutató
      e-UT 03.04.12 (25. TÚ) Kerékpárforgalmi létesítmények tervezési útmutatója