Tervezzük együtt a Főváros közlekedésének jövőjét: lezajlott a Budapesti Mobilitási Terv célrendszerének és környezeti vizsgálatának társadalmasítása

2023 január 31-től bárki elmondhatta a véleményét arról, hogy milyen célok mentén alakuljon Budapest közlekedése 2030-ig. A szakmai és civilszervezeti egyeztetések után indult a Budapesti Mobilitási Terv széleskörű társadalmasítása.

Gyalogosbarát közterületek kialakítása, akadálymentes járműpark megvalósítása, a közlekedési módok kényelmes váltásának lehetősége, a reptér elérhetőségének javítása – az átfogó városfejlesztési szempontok mellett ilyen és ehhez hasonló javaslatokat fogalmaz meg az a Budapesti Mobilitási Terv, amely a főváros fenntartható városi mobilitási terveként (Sustainable Urban Mobility Planning, SUMP) Budapest közlekedési fejlesztésének irányait jelöli ki 2030-ig. A fenntartható városi mobilitási terv megléte egyben feltétele az egyes Európai Uniós források megszerzésének.

A 2023. január 31. és március 10. között zajló széleskörű társadalmi egyeztetés során bárki véleményezhette a BKK honlapján elérhető stratégiát, amely a Budapest közlekedésfejlesztését 2030-ig meghatározó célokat mutatja be. A BMT mellett véleményezhető volt a kapcsolódó Stratégiai és Környezeti Vizsgálat is. A kérdőívek segítségével a budapestiek és az agglomerációban élők is elmondhatták saját gondolataikat a tervhez, a terv készítői minden beérkező javaslatot megvizsgáltak.

 

Új kihívások mentén

A 2019-ben széles társadalmi támogatottsággal elfogadott stratégia felülvizsgálatára az azóta eltelt időszak kihívásai – egyebek mellett a koronavírus-járvány, energiaválság –, illetve az EU és az új városvezetés klímapolitikája adtak okot.

Az átdolgozott BMT-t a Fővárosi Közgyűlés megbízásából készíti el a BKK szakmai és civil szervezetek bevonásával, a kérdőíves társadalmi egyeztetések eredményeit figyelembe véve.

A 2021-ben megkezdett felülvizsgálattal a stratégia készítői olyan szempontokat építenek be a Budapesti Mobilitási Tervbe, amelyek gyorsabban közelebb visznek a zöld és hozzáférhető főváros kialakításához: nagy infrastrukturális beruházások helyett kisebb, gyorsan és hatékonyan megvalósítható, hasznosabb projekteket helyez előtérbe, a közösségi közlekedés fejlesztése mellett nagyobb hangsúlyt fektet az aktív mobilitás, a gyalogos közlekedés és a kerékpározás feltételeinek javítására, korszerű digitális szolgáltatásokat kínál, erősíti a főváros, a kerületek és a térség együttműködését.