A civil szervezetek jól reprezentálják a különböző közlekedési módokat használó városlakókat. A kerékpárral, az autóval, gyalog, közösségi közlekedéssel közlekedők, a testi fogyatékkal élők, a kutyatartók érdekei is megjelentek a beszélgetésben, de a mobilitáshoz kapcsolódó önálló területek, így a levegőminőséggel, környezetvédelemmel, a városfejlesztéssel, és a hajléktalansággal foglalkozó szervezetek is részt vettek a munkában.
A dokumentum értékelése a mobilitási terv által kijelölt négy beavatkozási terület mentén történt: a javuló hálózati kapcsolatok, a vonzó járművek, az ügyfélélmény-növelő szolgáltatások és ahatékony intézményrendszer témáját jártuk körül. A találkozók során több, mint 100 hozzászólás, javaslat és észrevétel érkezett.
A BKK szakértői a beérkező javaslatokat megvizsgálták, és három csoportba osztották:
- Az észrevételek mintegy harmada a BMT szellemiségével megegyezik, és szerepel is a stratégiában. Ilyen például az akadálymentesség kérdése, amely stratégiai szinten több helyen is szerepel.
- A javaslatok másik harmada a stratégiában még nem szerepel, ám fontos gondolat, ezek alapján a BKK konkrét módosításokat tesz a terv szövegében.
- Végül a javaslatok harmadik nagy csoportjába kerültek azok az észrevételek, amelyek mindenképpen megfontolásra érdemesek, de a Budapesti Mobilitási Tervbe nem férnek bele. Ezeket egy konkrét ágazatra vonatkozó stratégia, esetleg konkrét projekt, vagy adott esetben a BMT-nél magasabb szintű dokumentum vagy jogszabály kapcsán gondoljuk tovább.
A BMT irányelveivel, a fenntartható városi közlekedésrendszer kialakításának küldetésével ellentétes javaslatok nem születtek.
Az egyeztetésben résztvevő civil szervezetek mind egyetértettek abban, hogy a cél a mindenki számára akadálymentes, hozzáférhető, a városfejlesztési szempontokat támogató közlekedés. Sok szó esett a gyalogosok helyzetének javításáról, a megfelelő sebességhatárok alkalmazásáról, a térségi kapcsolatok javításáról, vagy a forgalomgeneráló beruházásokról. Különösen fontos problémafelvetések hangzottak el a mobilitás intézményrendszeréről, az agglomerációs város- és közlekedésfejlesztés és a fővárosi fejlesztések közös koordinálásáról, illetve a mobilitási szabályozásban szükséges változtatásokról. Az egyeztetési folyamat következő lépéseként várhatóan 2023 tavaszára a nagyközönség is megismerheti és írásban véleményezheti a dokumentumot.
