A budapesti közlekedési problémák és célok értékelése

Azon dolgozunk, hogy a budapesti közlekedés fejlesztésével egy zöldebb, élhetőbb, nyitottabb városban éljünk. A BKK felülvizsgálja a 2019-ben elfogadott Budapesti Mobilitási Tervet, amely a városi közlekedés problémáinak feltárásával és megoldásával mikro- és makroszinten egyaránt segíti a környezeti, társadalmi és gazdaságfejlesztési célkitűzések elérését.

A mobilitási terv készítésének célja, hogy naprakész válaszaink legyenek a budapesti közlekedésben jelentkező problémákra, az olyan, a közelmúltban bekövetkezett változásokra, mint a koronavírus-járvány közlekedési hatásai, vagy az EU klímapolitikájának új elvárásai. A BKK-nak számít a Budapesten közlekedők véleménye, ezért egy kérdőíves kutatással felmértük a főbb közlekedési problémákat, valamint a megoldásukra tett javaslatok elfogadottságát. A társadalmi egyeztetés kutatási eredményeit az alábbiakban ismerheted meg.

 

A társadalmi egyeztetés eredményei

A BKK honlapján közzétett kérdőívet összesen 797-en töltötték ki, akik közül 56% használ heti szinten autót. A kérdőív kérdéseit három nagy csoportban foglaltuk össze és jelenítettük meg:

1. Problémák rangsorolása
2. Általános célok és az élhető város célkitűzéseinek megfogalmazása, a célok elfogadottsága
3. Intézkedések összehasonlítása

 

1. Problémák rangsorolása

A kitöltők témakörönként rangsorolhatták a problémákat:

• A hálózattal kapcsolatban a válaszadók a vasút városon belüli minimális szerepével elégedetlenek a leginkább, továbbá a rosszul beállított jelzőlámpák és a kényelmetlen, nem jól tervezett átszállási lehetőségek okoznak többeknél problémát.
• A „közútfelületek és járművek” problémakategóriánál a közlekedési utak minősége (gyalogos, kerékpáros és közúti) okoz gondot a kitöltők véleménye alapján.
• Az autók miatt a zsúfoltság, a dugók, valamint az agglomerációból érkező rengeteg jármű egyértelműen a legnagyobb probléma a személygépjármű-forgalommal kapcsolatban.
• A „hozzáférés és esélyegyenlőség” terén a kitöltők szerint a külső kerületekben rosszabb a közösségi közlekedési elérése, az agglomerációból érkezők rákényszerülnek külön jegyek és bérletek vásárlására, illetve a városhatáron található P+R parkolók hiánya szintén kényelmetlen.
• Összességében a túlzott személygépjármű-forgalmat, az ehhez kapcsolódó helyigényt, valamint az utak és a járdák rossz minőségét ítélték leginkább problémásnak a kitöltők.

 

 

2. Általános célok és az élhető város célkitűzéseinek megfogalmazása, a célok elfogadottsága

A célok elfogadottságának felmérésével a következő eredményeket kaptuk:

• A város élhetőségének javítása érdekében a kitöltők elsődleges megoldásnak az autómentes zónák kialakítását, valamint a gyalogos-infrastruktúra és a közösségi közlekedés fejlesztését gondolják.
• Prioritást élvez a közösségi közlekedésen belül az átszállások számának csökkentése, illetve a közlekedési módok közötti rugalmasság.

 

 

3. Intézkedések összehasonlítása

A kitöltőket a célok megvalósítását szolgáló intézkedésekről is megkérdeztük. Ebben a témakörben olyan intézkedéspárokat kellett összehasonlítaniuk, amelyek vagy a személygépjármű-közlekedésnek, vagy a fenntartható közlekedésnek kedveztek inkább. A főbb megállapítások:

• A rendszeres autóhasználók is előnyben részesítik a környezeti szempontból fenntartható intézkedéseket.
• Az autót rendszeresen használók és autót nem használók is egyetértenek abban, hogy a zöldterületeknek prioritást kell élvezniük a parkolófelületekkel szemben, valamint abban, hogy Budapest könnyebb elérhetőségét az agglomerációból inkább a vasút, mintsem a közút fejlesztésével kell elérni.