Célrendszer ❱ A fenntartható városi mobilitástervezés (SUMP) a helyi önkormányzatok stratégiai tervezési eszköze, amely a városi közlekedés problémáinak megoldásával járul hozzá a környezeti, társadalmi és gazdaságfejlesztési célkitűzések eléréséhez mikro- és makroszinten egyaránt. A SUMP folyamat alapkövét a stratégiaalkotás jelenti, amely Budapest esetében a BMT Célrendszer és Intézkedések dokumentum elkészítésével és 2015-ös Fővárosi Közgyűlési elfogadásával kezdődött el. A BMT Célrendszer és intézkedések kötete a korábbi Balázs Mór-terv I. kötet felülvizsgált és átdolgozott változata, amely a fenntartható városi mobilitástervezés szellemében – annak első lépéseként – határozza meg a terv alapját képező célokat, azok egymással való viszonyát, valamint a célok elérése érdekében megfogalmazott intézkedéseket. A Célrendszer és Intézkedések dokumentumot itt olvashatod el.
Közlekedésfejlesztési és beruházási program ❱ A fenntartható városi mobilitástervezés folyamatának második lépéseként készült el a Budapesti Mobilitási Terv Közlekedésfejlesztési és beruházási programja. A program részeként meghatároztuk a célrendszerből levezethető stratégiai irányelveket, valamint az intézkedések megvalósítását elősegítő lehetséges fejlesztési elképzeléseket, projekteket. Ezek alapján a hazai és európai uniós SUMP útmutatóból levezetett, komplex, társadalmi, gazdasági és környezeti hatásokat egyaránt figyelembe vevő értékelési és programalkotási módszertan, illetve stratégiai környezeti vizsgálat segítségével a 2019–2030 közötti időszakra közlekedésfejlesztési és beruházási program javaslat készült. A program illeszkedik a kapcsolódó ágazati és területi stratégiákhoz, valamint figyelembe veszi a rendelkezésre álló finanszírozási forrásokat. A dokumentum négy nagy részre tagolódik: az intézményrendszeri megfontolások és a stratégiai irányelvek összefoglalására (1.2. és 1.3. fejezet), a közlekedésfejlesztési és beruházási program kialakításának módszertani leírására (2. fejezet), a programozási folyamat eredményeként előálló, a 2019–2030-as időszakra vonatkozó Közlekedésfejlesztési és beruházási program ismertetésére (3. fejezet), valamint a program megvalósításával összefüggő tervekre, előzetes javaslatokra (4. fejezet). A Közlekedésfejlesztési és beruházási programot itt olvashatod el.
Monitoring és értékelési rendszer ❱ A folyamat harmadik lépése a projektek megvalósítása, míg a negyedik a monitoring és az értékelés. Ennek a feladatnak a módszertani kérdéseit a BMT Monitoring és értékelési kézikönyv tartalmazza. A monitoring és főként az értékelési folyamat meghatározza a SUMP stratégiaalkotáshoz szükséges helyzetértékelést, az eredmények összegyűjtését, és azok új tervezési ciklusba való visszacsatolását. A monitoring adatok kiértékelése alapján lehet hatékonyabbá tenni a közlekedésfejlesztési intézkedéseket, módosítani a közlekedési projektcsomagokat. A Budapesti Mobilitási Tervhez készült „Monitoring és értékelési kézikönyv” a tervezési folyamatot alapul véve azonosítja a lehetséges indikátorokat, emellett javaslatot ad a szükséges értékelési folyamatok leírására, de kitér a monitoringrendszer életben tartásához szükséges erőforrásokra, intézményi feltételekre is. A részletes tervezési folyamat magában foglalja az indikátorok, valamint azok definícióinak részletes kifejtését, ezen kívül meghatározza a kapcsolódó feladatokat és a szükséges erőforrásokat. Az ellenőrzés, a monitoring és az értékelés folyamata összességében kíséri figyelemmel a teljes cél-struktúrán belül a projektek megvalósulását és hasznosságát. Annak megfigyeléséhez, hogy a projektek végrehajtása során a céloknak megfelelő irányú változások jöttek-e létre, valamennyi célszinthez indikátorokat rendeltünk. A Monitoring és értékelési kézikönyvet itt éred el, míg a monitoring rendszerének kialakításával kapcsolatos dokumentumot itt olvashatod.
Stratégiai környezeti vizsgálat ❱ A Stratégiai környezeti vizsgálat (SKV) elkészítésének kötelezettségét és annak tartalmát az „egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról” szóló 2/2005. (I. 11.) Kormányrendelet szabályozza. Az SKV a terveknek, programoknak a környezetvédelem és a fenntarthatóság szempontjából történő átfogó vizsgálatát jelenti az Európai Tanács 2001/42 EK irányelvének alapján. Feladata ezen szempontok érvényesülésének segítése a Budapesti Mobilitási Terv és intézkedései véglegesítésének folyamatában, valamint a kapcsolódó környezeti értékelés elkészítése, beleértve az értékelés társadalmi egyeztetésében való részvételt és ennek dokumentálását is. Az SKV azon következmények felbecsülése, amelyek bizonyos stratégiai elképzelések megvalósulása esetén a természeti, a társadalmi és a gazdasági környezetet érik. Azaz olyan eszköz, amely a konkrét beruházásokhoz hasonlóan, de léptékét tekintve annál sokkal szélesebb értelemben véve az ágazati vagy országos fejlesztési koncepciók, programok környezeti hatásait vizsgálja. Olyan módszeres és átfogó, iteratív jellegű döntéselőkészítő eljárás tehát, amely tervek, programok, illetve különböző változataik megvalósulása során a várható hatásokat hivatott feltárni és értékelni – a folyamat legkorábbi fázisától kezdve. A vizsgálat eredményeit a környezeti értékelés dokumentáció mutatja be. Az SKV folyamata a terveket és programokat jóváhagyó döntésekre kíván hatást gyakorolni. A BMT-hez két SKV készült, az első 2013-ban a korábbi közlekedésstratégia, Budapest Közlekedési Rendszer Fejlesztési Tervének felülvizsgálatával a Balázs Mór-tervhez, míg a második 2019-ben a BMT Közlekedésfejlesztési Beruházási Programjához. A fővárosi projektek értékelése során alapelv volt annak vizsgálata, hogy a beruházási program intézkedéseinek megvalósulásával összességében javulnak-e a főváros környezetállapotának jellemzői. A 2013-as dokumentumot itt, a 2019-es dokumentumot pedig itt olvashatod el.
Intézményi elemzés (2019) ❱ A SUMP útmutató alapján a fenntartható városi mobilitási terv megalapozásához fontos tényező a város és vonzáskörzete aktuális közlekedési helyzetének értékelése. A fővárosi közlekedés intézményrendszerének állapotának és problémáinak bemutatásával válik lehetővé a közlekedés fizikai rendszerelemeihez és magához a BMT célkitűzéseihez kapcsolódó működési intézményi háttér értékelése. A Budapesti Mobilitási Tervnek tehát integráns része az intézményi elemzés, ami a programozási módszertannal összhangban megvizsgálja a fenntartható városi mobilitási terv végrehajtásához szükséges intézményi feltételeket, az alábbi szempontok szerint:
- szervezeti felépítés és hierarchia,
- érintett feladatkörben való működés jogszabályi környezet megalapozottsága, háttere,
- szervezeti kapacitások mennyiségi és minőségi megfelelősége,
- szervezeten belüli folyamatok projektszerű működésének általános hatékonysága (időben, költségben, eredménytermék minőségében),
- egyeztetési folyamatok, a szervezetek egymással való kapcsolatának működési hatékonysága, intézményesültsége,
- szervezet működésének finanszírozási stabilitása,
- projekt-előkészítés és megvalósítás során szerzett szervezeti tapasztalatok mértéke,
- szervezet által megvalósított projektek működtetésével, utánkövetésével kapcsolatos tapasztalatok
- a részvételi, társadalmasítási folyamat keretei a mobilitás tervezés és megvalósítás során,
- visszacsatolások, monitoring folyamatok és általában a kitűzött szakpolitikai célok támogatásának, elérése elősegítésének intézményi feltételei, és
- döntési mechanizmusok a SUMP folyamatban.
A 2019-es Intézményi elemzést itt olvashatod.
Projektadatlapok (2019) ❱ A Budapesti Mobilitási Terv Közlekedésfejlesztési beruházási programjának kiindulása a lehetséges fővárosi, állami, kormányzati projektek azonosítása és azok adatainak strukturált, egységes nyilvántartási rendszerbe (ún. projektadatbázisba) foglalása. Ennek áttekintését segítik a projektadatlapok. A Közlekedésfejlesztési beruházási program specifikusan e célra kidolgozott módszertana segíti elő a projektek értékelését, illetve az időben ütemezett forgatókönyvek kialakítását. A lehetséges projektek listája az úgynevezett hosszú lista – a projektértékelés és a programozás tárgya – azon fejlesztési elképzelések összessége, amelyek a BMT céljainak és az azokhoz tartozó intézkedéseknek a megvalósítása érdekében felmerülnek. A vizsgálandó projekteket a lehetséges projektgazda szervezeteknél a BMT által meghatározott intézkedésekkel összefüggően projektként azonosított beavatkozási elképzelések alkotják. A projekteket tartalmuk, értékelhetőségük és programozásba való bekapcsolhatóságuk alapján hat különböző projekttípusba soroltuk:
- Konkrét és modellezhető projekt: a projekt tartalma pontosan definiált (egyértelmű tartalom, meghatározott helyszín, azonosított idő- és költségterv) és forgalmi modell készíthető hozzá. Az értékelő munka során számszerűen becsülhető a fejlesztés várható hatásának mértéke. pl.: Külső Bécsi úti villamos meghosszabbításáról szóló projekt;
- Konkrét és nem modellezhető projekt: a projekt tartalma pontosan definiált, de jellegénél fogva a hatások teljeskörűen nem értékelhetők forgalmi modellezés alkalmazásával, így hatásai szakértői becsléssel kerülnek értékelésre. pl.: Kelenföld intermodális központ kialakítása;
- Nem konkrét projekt: általánosságban megfogalmazott projekt, amely több és/vagy nem pontosan definiált területet érint, így nem is modellezhető. pl.: Turistabuszok közlekedésének és várakozásának szabályozása;
- Feladat jellegű projekt: jogszabályi kötelezettségből származó, valamint fenntartási, illetve amortizációs pótlási tevékenységek, amelyek nem tartalmaznak érdemi fejlesztést (pl.: útfelújítás);
- Projektötlet: azon alacsony előkészítettséggel rendelkező projektelképzelés, amelynél a projektértékeléshez szükséges minimális adattartalom még nem áll rendelkezésre;
- Eldöntött projekt: kivitelezési forrással rendelkező vagy megvalósítási fázisban lévő projekt;
A projektek adatlapján rögzítettük a projektadatokon kívül az értékelési vizsgálatok eredményeit is. A projektadatlapokat tartalmazó dokumentum itt olvasható.
