A budapesti városvezetés célja, hogy emberközpontú, élhető, környezeti, társadalmi és gazdasági szempontból is fenntartható városban éljünk, ezért készül a BKK gondozásában a Budapesti Mobilitási Terv (BMT), Budapest fenntartható városi mobilitási terve. A mobilitási terv az Európai Unió által kiadott SUMP (Sustainable Urban Mobility Plan, azaz Fenntartható Városi Mobilitási Terv) útmutatóban megfogalmazott alapelvek mentén iránymutatást nyújt az élhető város megteremtéséhez, emellett a SUMP megléte egyre több uniós pályázat kötelező feltétele.
A BMT átfogó célja, hogy a fővárosi közlekedés javítsa Budapest és térsége versenyképességét, valamint hozzájáruljon a fenntartható, élhető, vonzó és egészséges városi környezet kialakításához. Ennek elérése érdekében fogalmaz meg olyan intézkedéseket, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy Budapest mindenki számára élhetőbb és zöldebb város legyen.
A Budapesti Közlekedési Központ számos eredményt ért el az elmúlt években a városi közlekedés fenntarthatóbbá tételében kerékpáros fejlesztésekkel (például kerékpársávok, több Bubi állomás), zöldebb közterek (például a Blaha Lujza tér és Podmaniczky utca felújítása) kialakításával, és a közösségi közlekedési szolgáltatásokat használó ügyfelek igényeihez igazodó fejlesztésekkel (például troli- és villamosbeszerzések, az új 2B villamosvonal elindítása, akadálymentesítések) és a fenntarthatósági célok eléréséhez nélkülözhetetlen szemléletformáló kampányokkal.
A fővárosnak először 2014-ben készült SUMP alapokra helyezett mobilitási terve, a Balázs Mór-terv, amelyet 2015-ben fogadott el a Fővárosi Közgyűlés. A BMT-t 2019-ben Budapesti Mobilitási Terv címmel – a Közlekedésfejlesztési beruházási programmal kiegészítve – hagyta jóvá a Közgyűlés. 2021-23-ban a BKK felülvizsgálta a 2030-ig szóló Budapesti Mobilitási Tervet, amely a megalapozó irányelvek mentén hangsúlyosabban támogatja a város klímasemlegességét megfogalmazó célokat és nagyobb hangsúlyt helyez az agglomerációs közlekedés problémáinak kezelésére.
