Budapest, 2026. szeptember 25. – Kétszáz új gyalogátkelőhellyel, számos akadálymentes villamosmegállóval és járdával, valamint biztonságosabb lakóutcákkal gazdagodhat a következő években Budapest a ma elfogadott új gyalogos stratégia szerint. A BKK szakemberei másfél éven át dolgoztak azon, hogy felmérjék a jelenlegi helyzetet és kijelöljék azokat a fejlesztéseket, amelyekkel kényelmesebbé, biztonságosabbá és hozzáférhetőbbé válhat a gyaloglás a fővárosban. A cél egyszerű: Budapesten mindenkinek jó legyen gyalog közlekedni.
A Fővárosi Közgyűlés 2026. szeptember 25-én, pénteken tárgyalta, majd elfogadta a BKK által kidolgozott Gyaloglás Akadálymentesen Budapesten elnevezésű stratégiát, amely hosszú távon határozza meg a fővárosi közterületek fejlesztésének irányait. A dokumentum összefoglalja, miért jó, ha többen és többet gyalogolnak Budapesten, emellett arról is szól, hogyan válik a főváros a következő másfél évtizedben biztonságosabbá és könnyebben használhatóvá idősek, gyerekek, nők, kisgyermekkel közlekedők és mozgásukban korlátozott emberek számára egyaránt.
A gyaloglás ugyanis a közlekedés legegyszerűbb formája, szinte minden utazás része. Sétálunk a parkoló autónkig, az iskolába, a boltba vagy a munkahelyünkre, és gyalog tesszük meg az első vagy az utolsó néhány száz métert akkor is, ha busszal, villamossal vagy metróval utaztunk, vagy utazunk tovább. Éppen ezért a gyalogos közlekedés feltételeinek javítása nem egy szűk közlekedői csoport ügye, hiszen valamilyen formában szinte minden Budapesten megforduló embert érint.
Lépésről lépésre 2050-ig
A stratégia több konkrét célt is kijelöl.
- 2030-ra legalább a fővárosi villamosmegállók felének teljeskörűen akadálymentessé kell válnia, és cél további 200 új gyalogátkelőhely létesítése is. A fővárosban jelenleg 658 villamosmegálló található, amelyeknek 43 százaléka felel meg maradéktalanul a hozzáférhetőségi követelményeknek a BKK 2026-os felmérése szerint. A busz- és trolibuszhálózat 4211 megállójának 83 százaléka felel meg az akadálymentességi előírásoknak.
- 2035-re valamennyi olyan fővárosi csomópont akadálymentesítése cél, ahol közúti aluljáró található, lehetőleg felszíni gyalogátkelőhelyek kialakításával. Ezzel párhuzamosan a fővárosi kezelésű utak szegélyeit is akadálymentesítik.
A hosszabb távú célok között szerepel, hogy a főutak beépítéssel érintett oldalán mindenhol megfelelő, akadálymentes járda legyen, kellő sűrűségű és biztonságos átkelési lehetőségekkel. 2040-re pedig minden helyi lakóutca forgalomcsillapított övezet részévé válna, vagy olyan fizikai megoldásokat kapna, amelyek lassabb és biztonságosabb közlekedésre ösztönzik az autóvezetőket. A stratégia 2050-et jelöli meg céldátumként, ameddig Budapest közterülethálózata és közlekedési rendszere teljeskörűen akadálymentessé és gyalogosbaráttá válna.
Szakemberek tervezték, budapestiek formálták
A Gyaloglás Akadálymentesen Budapesten stratégia elkészítésén másfél éven át dolgoztak a BKK szakemberei. A munka során a gyalogos infrastruktúra mellett a közlekedésbiztonsági, akadálymentességi és szabályozási környezetet is vizsgálták, emellett egyeztettek idősügyi, akadálymentességgel foglalkozó szervezetekkel és számos városnegyedben végeztek szinte utcákra bontott felméréseket.
A témában 2025 nyarán indított széles körű társadalmi egyeztetést a BKK, a társaság kérdőívét 1706-an töltötték ki, a térképes felületen pedig több mint 3000 konkrét javaslatot jelöltek meg a budapestiek. A válaszadók 95 százaléka fontosnak tartotta, hogy Budapest kényelmes, biztonságos és hozzáférhető gyalogos város legyen, amelyet még az elsősorban személyautóval közlekedő válaszadók 81 százaléka is támogatott.
A felmérésből az is kiderült, hogy sokan szívesen választják a gyaloglást, ha ehhez megfelelőek a körülmények. Öt percnél rövidebb útnál a válaszadók több mint 99 százaléka inkább gyalog indul el, 5–9 perces távolságnál még 96 százalék, 10–14 perces útnál pedig 80 százalék választaná a gyaloglást. Abban, hogy valaki útnak indul-e gyalog, a távolság mellett az útvonal kellemessége és a biztonságérzet is fontos szerepet játszik.
A budapestiek azt is világosan megmutatták, min változtatnának. A válaszadók 81 százaléka több árnyékot és zöldfelületet, 73 százaléka a hiányzó járdák pótlását, 62 százaléka pedig a meglévő járdák felújítását tartotta fontosnak. Sok észrevétel érkezett a veszélyes átkelőhelyekre, a rossz állapotú járdákra és a forgalmas utak melletti gyaloglás problémáira is. Ezeket a tapasztalatokat a BKK szakemberei beépítették a stratégia intézkedési tervébe.
A fővárosi közgyűlés által most elfogadott gyalogos stratégia célja tehát egyértelmű: minél többen érezzék úgy, hogy a gyaloglás nem csupán az egyik helyről a másikra jutás módja, hanem a városi élet természetes, biztonságos és kellemes része.
