Budapest, 2026. augusztus 24. – Mikor indulnak útnak a budapestiek egy iskolaszüneti pénteken, melyik irányban kezdődik korábban a délutáni csúcs, és hogyan igazítható mindehhez pontosabban a metró menetrendje? A BKK a legmodernebb adatelemzési módszereket alkalmazza, hogy a közösségi közlekedés minél jobban kövesse az utazási igényeket. A társaság több mint 200 napnyi forgalmi adaton alapuló, mobilcella-technológia alapú elemzése megerősítette, hogy az M4-es metró menetrendje jól követi az utasforgalom alakulását, ugyanakkor az iskolaszüneti péntekek esetében további finomhangolási lehetőséget is feltárt. Az elemzés eredményei alapján a BKK idén nyártól módosította az iskolaszüneti péntekek menetrendjét: a legsűrűbb követési időszak fél-másfél órával korábbra került, mivel Kelenföld felé kora délután, 13:30-tól óránként 800-1000-rel több utas utazik, mint a kora esti, 18:30-tól kezdődő időszakban, amely korábban a csúcsidőszakot jelentette. Az idén nyáron kapott eredmények a jövőben további adatvezérelt fejlesztéseket alapozhatnak meg a budapesti közösségi közlekedésben.
A korszerű közlekedésszervezésben kiemelt szerepet kapnak a mobilitási adatok: segítségükkel nemcsak az látható, hogy hányan használják a közösségi közlekedést, hanem az is pontosabban megérthető, hogyan változnak az utazási szokások a különböző napszakokban és időszakokban. A BKK ezért folyamatosan alkalmazza azokat az innovatív technológiai megoldásokat, amelyek támogatják Budapest közösségi közlekedésének adatvezérelt fejlesztését.
Ennek egyik eszköze a mobilcella-technológia alapú utasforgalmi adatok elemzése, amely nagy mennyiségű, anonim és összesített adatok alapján pontosabb képet alkot az utasforgalom időbeli alakulásáról, így minden korábbinál részletesebben látható, hogy a nap különböző időszakaiban mikor és melyik irányban változik az M4-es metró kihasználtsága. A módszer olyan helyeken és időszakokban is értékes információkat nyújt, ahol nem áll rendelkezésre automatikus utasszámlálás, ezáltal kiegészítheti, illetve részben kiválthatja a helyszíni kézi forgalomszámlálásokat.
A BKK szakemberei több mint 200 nap utasforgalmi adatait dolgozták fel, így már olyan összefüggések is láthatóvá váltak, amelyeket rövidebb időszakot vizsgáló hagyományos forgalomszámlálásból nehezebb lenne azonosítani.
Péntek, amikor hamarabb kezdődik a csúcs
A vizsgálat egyik fontos megállapítása, hogy az iskolaszüneti péntekek forgalma eltér az iskolaszünet többi hétköznapjától, és több szempontból inkább a tanítási időszak pénteki forgalmához hasonlít. Ráadásul a délutáni utazási igények az M4-es metró két végállomásának irányában sem egyformán alakulnak.
Az elemzések kimutatták, hogy a nyári iskolaszünetben iránytól függően óránként átlagosan 2000-2500 utas utazik a vonalon, ugyanakkor Kelenföld felé a 3400-4000 utas körüli csúcsforgalom már 14 órától jelentkezik.
A mobilcella-alapú elemzések eredményeit helyszíni ellenőrző mérések is megerősítették. Ezek együttesen azt mutatták, hogy érdemes a menetrendet is az iskolaszüneti pénteki napokon jellemző eltérő időpontokban jelentkező utazási igényekhez igazítani.
Több adat, pontosabban tervezhető közlekedés
A feltárt összefüggések alapján a BKK idén nyártól új menetrendet vezetett be az M4-es metrón az iskolaszüneti időszakok pénteki napjaira. A módosítás lényege az volt, hogy a legsűrűbb követési idő a jellemző utazási szokásokhoz igazodva a korábbi menetrendhez képest fél-másfél órával korábbra került. A korábban késő délután biztosított kapacitás egy részét a BKK kora délutánra csoportosította át, amikor Kelenföld felé óránként 800-1000-rel több utas utazik, mint a késő délutáni időszakban.
A bevezetést követő ellenőrző mérések megerősítették, hogy Kelenföld felé továbbra is a kora délutáni időszakban jelentkezik az erősebb forgalom, míg a Keleti pályaudvar felé a forgalmi csúcs később alakul ki. Az ellenőrző vizsgálat azt is igazolta, hogy a nyári péntekeken Kelenföld felé már 12 óra körül erősebb utasforgalom figyelhető meg, mint a tavaszi tanítási szünet idején végzett kontrollmérés során.
A mobilcella-technológia alkalmazása jól példázza, hogyan fordíthatók le a nagy mennyiségű közlekedési adatok a mindennapi utazást segítő, kézzelfogható intézkedésekre. A BKK célja, hogy a rendelkezésére álló adatelemzési lehetőségeket a jövőben is felhasználja a közösségi közlekedés tervezéséhez és finomhangolásához, hogy az minél pontosabban kövesse a városban élők és közlekedők valós utazási igényeit.
