Budapest, 2026. május 22. – Budapest közlekedésbiztonsága volt a központi témája a BKK harmadik Balázs Mór Konferenciájának. A főváros célja változatlan: 2050-ig nullára csökkenteni a közúti balesetek halálos áldozatainak számát. Az elmúlt időszak adatai biztatók, de a szakmai szereplők szerint a folytatáshoz közös munkára, technológiai fejlesztésekre, jobb szabályozásra, gyakoribb ellenőrzésekre, szemléletváltásra és a közutak rendszerszintű átalakítására is szükség van.
(A fényképre kattintva galéria nyílik)
2026. május 22-én immár harmadik alkalommal rendezte meg a Budapesti Közlekedési Központ a Balázs Mór Konferenciát, amely az elmúlt években a fővárosi közlekedés egyik fontos szakmai találkozóhelyévé vált.
Az idei esemény fókuszában a közlekedésbiztonság állt: az, hogy milyen eszközökkel lehet csökkenteni a súlyos és halálos balesetek számát, és hogyan lehet biztonságosabbá tenni a fővárost minden közlekedő számára. A konferencia lehetőséget adott arra, hogy a főváros, a BKK, a rendőrség és a közlekedésszakmai szereplők közösen tekintsék át az elmúlt időszak eredményeit, a legfontosabb kockázatokat és a következő évek feladatait.
A Vision Zero nem politikai jelszó, hanem szemléletváltás
Karácsony Gergely főpolgármester nyitóelőadásában arról beszélt, hogy a főváros számára a közlekedésbiztonsági adatok kiemelt jelentőségűek. Mint fogalmazott, ha Budapest valóban elkötelezett amellett, hogy az emberi élet védelme elsődleges szempont, akkor a halálos közúti balesetek száma az egyik legfontosabb mutató.
A főpolgármester szerint az elmúlt időszak eredményei biztatók, és azt mutatják, hogy a Vision Zero célkitűzés nem elérhetetlen. Budapest célja, hogy 2050-ig nullára csökkentse a közúti balesetek halálos áldozatainak számát. Karácsony Gergely szerint ez elsőre távoli, akár futurisztikus célnak tűnhet, de több európai példa is igazolja, hogy következetes munkával komoly előrelépés érhető el.
A főpolgármester hangsúlyozta, hogy a Vision Zero nem egyszerű kommunikációs üzenet, hanem egy új gondolkodásmódot és rendszerszemléletet jelent a városi közlekedésről. A biztonságosabb Budapesthez a közlekedési rendszer egészét kell másképp kezelni, beleértve a sebességet, az ellenőrzést, az infrastruktúrát és a közlekedők felelősségét is.
A főpolgármester szerint a közlekedésbiztonsági célok eléréséhez döntésekre és kompromisszumokra is szükség van. Ilyen például az, hogy bizonyos helyeken lassabban kell közlekedni. Kiemelte azt is, hogy a rendőrséggel való együttműködés kiváló, és teljes egyetértés van köztük abban, hogy Budapesten további sebességmérő kamerákra van szükség. Fontos kiemelni, hogy míg a Főváros és a kerületek fizették a kamerák és traffiboxok kihelyezését, az ebből befolyó bevétel nem a Fővároshoz, és mint később a rendőrség jelezte, nem is a BRFK-hoz, hanem a központi költségvetésbe érkezik, így az egyébként hatékonyan működő rendszer bővítése nem fedezhető ebből a forrásból.
Kedvező adatok, új kockázatok
Dr. Terdik Tamás, Budapest rendőrfőkapitánya előadásában arról beszélt, hogy a közlekedésbiztonsági célok ambiciózusak, de nem irreálisak. Elérésükhöz ugyanakkor sok, egymásra épülő feladatra van még szükség.
A rendőrfőkapitány felhívta a figyelmet arra, hogy 2025-ben modernkori szempontból kiemelkedően kedvező adat született. Amióta rendelkezésre állnak a mai értelemben vett közlekedésbiztonsági statisztikák, ilyen kevesen még nem haltak meg Budapest közútjain. Ez fontos eredmény, de nem jelenti azt, hogy a munka véget ért volna, hiszen a cél továbbra is az, hogy senki ne veszítse életét a fővárosi közlekedésben.
Terdik Tamás szerint a hagyományos kockázatok – például a személyautókhoz köthető balesetek – bizonyos területeken visszaszorulóban vannak, miközben az új közlekedési módok új típusú kockázatokat is hoztak. Ilyen például a rolleres közlekedés, amelynek terjedésével együtt a kapcsolódó balesetek száma is emelkedett. Előadásában elhangzott, hogy a rolleres balesetek száma 42 százalékkal nőtt, ami összefügg azzal is, hogy egyre többen választják ezt a közlekedési formát.
A rendőrfőkapitány külön kitért az illegális gyorsulási versenyekre is. Mint mondta, ezek száma Budapesten továbbra is túl magas, a rendőrség pedig zéró toleranciát alkalmaz ezen a területen. Az elmúlt két évben csaknem 250 olyan autót szűrtek ki az ellenőrzések során, amelyet szabálytalanul, nagyobb teljesítményre alakítottak át. Ezek a versenyek jellemzően éjszaka zajlanak, és komoly közlekedésbiztonsági kockázatot jelentenek.
Terdik Tamás előadásának egyik fontos üzenete az volt, hogy a sebességmérő kamerák hatása egyértelműen látszik az adatokban. A fővárosi tapasztalatok szerint 2024 novembere óta több mint negyedére csökkent a sebességtúllépések száma az érintett helyszíneken.
A technológia segít, de a sebesség döntő tényező
Bodor Ádám, a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) mobilitási vezérigazgató-helyettese előadásában a közösségi közlekedés szerepéről és a BKK és a fővárosi cégek, intézmények közlekedésbiztonsági intézkedéseiről beszélt. Kiemelte, hogy Budapesten az elmúlt időszakban 50 százalékkal csökkent a közúti közlekedés halálos áldozatainak száma, miközben országosan 24 százalékos volt a csökkenés.
Az adatok azt mutatják, hogy a sebesség csökkentése és annak rendszeres ellenőrzése Budapesten is a leghatékonyabb eszköz a súlyos és halálos balesetek megelőzésében. A BKK javaslatára a Budapest Közút számos forgalmas úton csökkentette a maximális megengedett sebességet, a kerületi önkormányzatok pedig 9,5 négyzetkilométerrel növelték a forgalomcsillapított övezetek területét. Bodor Ádám szerint a budapesti tapasztalatok világosan jelzik, hogy a sebességmérő kameráknak és a következetes ellenőrzésnek mérhető hatása van, így például a Váci úton a felére csökkent a balesetek száma.
Előadásában elhangzott az is, hogy a közösségi közlekedés járműveinek megújítása közlekedésbiztonsági kérdés is, hiszen a korszerűbb járművek a biztonsági rendszereik – a holttérfigyelő rendszerek, a kamerák, a radarok és az elektromos alkoholszondák – révén hozzájárulhatnak a balesetek megelőzéséhez. A stratégia 2023-as elfogadása óta beszerzett 290 új busz már ezekkel felszerelve álltak forgalomba.
A konferencia programjában Dr. Berta Tamás, a KTI közlekedésbiztonságért felelős igazgatóhelyettesének előadása is helyet kapott, aki a KRESZ városi vonatkozásairól, a közlekedésbiztonság tágabb szakmai összefüggéseiről beszélt.
Az előadásokat követően a konferencia résztvevői szakmai szekciók és kerekasztal-beszélgetések formájában folytatták a közös gondolkodást. A résztvevők többek között arról egyeztettek, hogyan lehet a közlekedésbiztonsági célokat a mindennapi városfejlesztési, közlekedésszervezési és rendészeti gyakorlatban érvényesíteni, milyen szerepe lehet az adatoknak és az új technológiáknak, valamint hogyan lehet a közlekedőket is bevonni a biztonságosabb Budapest megteremtésébe.
