Az új metró a Keleti pályaudvar és Kelenföld vasútállomás között jár, és a 7,4 kilométeres elkészült szakaszát 13 perc alatt teszi meg a két végállomás között. A többi metróvonalhoz hasonlóan csúcsidőszakban 2-3 percenként, míg napközben és hétvégén 5, késő este pedig 10 percenként jár majd, és átszállási lehetőséget biztosít a Keleti pályaudvarnál az M2-es és a Kálvin téren az M3-as metróvonalra. Az átszállással történő utazás a metróhálózaton belül továbbra is egy vonaljeggyel lehetséges marad. Ahogy Tarlós István bejelentette: a BKK Igazgatóságának döntése alapján az M4-es metrón március 28-ai (pénteki) déli indulásától az esti utolsó járatig, valamint március 29-én és 30-án (szombaton és vasárnap) egész nap díjmentesen lehet utazni. A kedvezmény a felszíni járatokra és más metróvonalakra nem vonatkozik. Mivel ezeken a napokon – az utasforgalmi próbaüzem első három napjának ingyenessége miatt – az M4-es metró vonalán egyik jegyérvényesítő automata sem működik, az M2-es, illetve az M3-as metróra történő átszálláskor a Kálvin téren és a Keleti pályaudvarnál a menetjegyeket az ellenőrök érvényesítik. Március 31-én (hétfőn) üzemkezdettől az új metróvonal is a megszokott díjszabás szerint vehető igénybe mint Budapest tömegközlekedési hálózatának új vonala. A metró átadását követő hónapokban a felszíni tömegközlekedési hálózat új struktúrában fog működni, a felszíni kínálat jelentősen nem csökken.
Az M4-es metró elindulásához kapcsolódó, március 29-étől (szombattól) életbe lépő felszíni hálózati, menetrendi változások Újpalota, Zugló, a Belváros, Józsefváros, Bel-Buda, Kelenföld, Gazdagrét, Őrmező, Kelenvölgy, Albertfalva, Budafok, Budatétény, Nagytétény, Budaörs és Törökbálint mintegy 40 autóbusz-, 5 villamos- és 3 trolibuszvonalán jelent hálózati vagy jelentős menetrendváltozást. Az új felszíni közlekedési hálózatot a www.bkk.hu/m4 címen elérhető oldalunkon mutattuk be, ahol a már megismert interaktív térkép mellett – járatonként és városrészenként bontva – részletes szöveges magyarázatok és további térképek, rajzok segítik a tájékozódást. A buszhálózat megváltozó rendjének kialakításakor arra törekedtünk, hogy minél többen használják a gyors, dugómentes és kényelmes utazást biztosító új metróvonalat, mely alternatívát kínál a jelenleg nagy forgalmú 7-es buszcsalád, a 47-es és a 49-es villamos mellett, valamint a nyugati agglomerációból a XI. kerületig közlekedő sűrű autóbuszvonalak kelenföldi végállomásáról a belvárosba.
Bízunk abban, hogy utasaink hamar megszokják és megkedvelik majd az M4-es metrót, és a hozzá kapcsolódó új felszíni tömegközlekedési hálózat is minden kedves utasunk örömére és megelégedésére szolgál majd.
Mi az az utasforgalmi próbaüzem?
Március 22-én sikeresen befejeződött a hatóság által felügyelt, utasok nélküli próbaüzem. Az engedélyezési eljárás főszereplői ennek tapasztalatait összegezve utasforgalmi próbaüzemre alkalmasnak nyilvánították a rendszert. Tarlós István 2014. március 25-i sajtótájékoztatóján elmondta: az utasforgalmi próbaüzemnek nem véletlenül ez a hivatalos megnevezése. A hatósági felügyelet ennek során is folytatódik, a végleges használatbavételi engedély csak 6 hónap üzemszerű, hibamentes működés után adható ki. Ez nem hiányosságot jelent, hanem mindenütt a világon így van – hangsúlyozta a főpolgármester. Emlékeztetett rá: „az általunk kitűzött, egyetlen határidőre sikerült ezzel a feladattal megbirkózni”.
Adatok az M4-es metróról
- Budapest új metróvonalának elkészült szakasza 7,4 kilométer hosszú.
- Az M4-es metró állomásai: Kelenföld vasútállomás, Bikás park, Újbuda-központ, Móricz Zsigmond körtér, Szent Gellért tér, Fővám tér, Kálvin tér, Rákóczi tér, II. János Pál pápa tér, Keleti pályaudvar.
- A vonalon 15, egyenként 4 kocsiból álló, egy légterű új Alstom Metropolis metrószerelvény közlekedik.
- Az állomások 14,5 és 31 méter közötti mélységben vannak.
- Az M4-es metró Közép-Európa első automata vonatvezérléssel megvalósult mélyvezetésű metróvonala.
- A beruházás összköltségvetése 452,5 milliárd forint, amely azonban tartalmaz 67,5 milliárd forint maximális kockázati tartalékot az elkövetkezendő időszak szerződéses vitás kérdéseinek, a különböző vállalkozók többletköveteléseinek rendezésére. A teljes összköltségvetéshez az Európai Unió 180,8 milliárd forinttal járult hozzá a Kohéziós Alapból.
