Döntött a Fővárosi Közgyűlés: indul az elektronikus jegyrendszer megvalósítása, új koncepció szerint épül át a Körtér és új P+R parkolók épülhetnek Budapesten

Új P+R parkolók építéséről, az elektronikus jegyrendszer megvalósításának indításáról, a közlekedési intézményrendszer átalakításának folytatásáról, az új autóbusz-üzemeltetési modellről és a Móricz Zsigmond körtér új forgalmi rendjéről is döntött a BKK által előkészített előterjesztések nyomán január 25-i ülésén a Fővárosi Közgyűlés.

A budapesti tömegközlekedés finanszírozása
A Fővárosi Közgyűlés döntése szerint lehetőségéhez mérten maximális támogatást ad a Főváros a budapesti tömegközlekedés működtetésére. A BKV számára a Főváros 6 milliárd forint működési támogatást biztosít, emellett 9 milliárd forintnyi hitelt nyújt az azonnali pénzügyi nehézségek elhárítására és a lejáró hitelek visszafizetésére.

A Fővárosi Közgyűlés elvi döntésben mondta ki: a Főváros egyedül nem képes a közösségi közlekedés finanszírozására. A budapesti tömegközlekedés működtetése 2012-ben 139 milliárd forintba kerül, melyből a jegyárbevételek 50 milliárd forintot tesznek ki. Ehhez a központi költségvetés mintegy 16 milliárd forintot biztosít a tanulók és nyugdíjasok kedvezményeinek (részleges) ellentételezésére. A fennmaradó 73 milliárd forintos hiány megoldása nem csak a napi működés, hanem a hosszú távú fenntartható finanszírozás miatt is szükséges. A Főváros által nyújtott 6 milliárd forintos támogatás ezt a hiányt csökkenti, a fennmaradó 67 milliárd forintos hiány megszüntetéséhez azonban a Kormány döntése is szükséges, különös tekintettel, hogy a központi költségvetésben szerepel 32 milliárd forint támogatás, azonban ez jelenleg technikai értelemben zárolva van.

A BKV folyó finanszírozásán túl a pillanatnyi válsághelyzetet a múlt ismert műszaki hagyatéka (20 éves buszok, 30 éves villamosok, 40 éves metrókocsik, 50 éves korhoz közeledő HÉV-szerelvények) és a múlt pénzügyi adósságállománya jelenti. Az előbbit a BKK által indított fejlesztési projektek (villamos és trolibusz járműbeszerzés, stb.) segítik, azonban utóbbi szinte megoldhatatlan problémát jelent. Csak 2012-ben 58 milliárd forint adósság jár le, melyet a mai körülmények között nem tud a BKV újrafinanszírozni, a bankok stabil finanszírozás híján nem adnak újból támogatást. Az első lejáró hitel 9 milliárd forint január végén, a Főváros által a január 25-i Közgyűlésen hozott döntéssel adott hitel ennek visszafizetését szolgálja. Azonban márciusban és áprilisban további 30 milliárd forint hitel jár le, melynek visszafizetésére a Fővárosi Önkormányzat sem rendelkezik tartalékokkal. Így, ha addig nem sikerül stabilizálni a budapesti tömegközlekedés finanszírozását és az Európai Unió elveinek is megfelelő rendszert létrehozni, a BKV márciusban fizetésképtelenné válhat. Ennek elkerülése – a folyó uniós projektek miatt is – a Kormány és a Főváros közös érdeke, így bízunk abban, hogy addig születik megoldás a kérdésben.

A Fővárosi Közgyűlés által megtárgyalt előterjesztés részletesen bemutatta a budapesti tömegközlekedés finanszírozási válságát és annak hátterét, javasoljuk, hogy aki részletesebben szeretne tájékozódni, tanulmányozza a dokumentumot. A Közgyűlés előterjesztésében nem szerepelt tarifaemelés, a városvezetés politikai és szakmai álláspontja összhangban a BKK által elvégzett elemzések eredményével az, hogy sem a budapestiek terheinek növelése nem lehet cél, de közgazdasági és közlekedéspolitikai célokat sem szolgál a jegyárak emelése. 2010-ben és a megelőző években a jegyárak emelését nem követte a bevételek hasonló mértékű emelése. Éppen ezért 2011-ben, szakítva a húsz éves gyakorlattal, nem döntött áremelésről a Közgyűlés és hasonló okokból erre 2012-ben sem került sor. Bár a BKV finanszírozási válsága kapcsán felmerült, a Közgyűlés nem hozott semmilyen olyan elvi vagy gyakorlati döntést, mely a jegyárak emelésére irányulna, tehát az ezzel kapcsolatos visszatérő sajtóhíreket ezúton is cáfolni szeretnénk.

Gyakran felmerül a járatritkítás lehetősége is, mint megoldás. Az előterjesztés részletesen bemutatta, hogy a teljesítmény nagy arányú, a finanszírozási hiány mértékét akár csak nagyságrendjében elérő mértékű csökkentése a fix költségek magas aránya miatt súlyos, elviselhetetlen mértékű, Budapest működését és gazdaságát érdemben hátráltató járatmegszüntetéssel járna, ez pedig nem lehet cél, különösen, hogy nő a tömegközlekedést használók száma. Budapesten a reggel útnak indulók többsége, mintegy 55%-a a tömegközlekedést veszi igénybe, ennek megtartása és növelése kiemelt várospolitikai érdek. Éppen ezért a Fővárosi Közgyűlés döntött arról, hogy a 2012. május 1-től életbe lépő új, BKK és BKV közötti közszolgáltatási szerződést olyan módon kívánja elkészíteni, hogy biztosított legyen a tömegközlekedési szolgáltatás finanszírozási háttere, és biztosított legyen a Budapesten kialakult, a Főváros gazdaságának működéséhez, levegőtisztaságához, a város közlekedési rendszerének fenntarthatóságához szükséges felülvizsgálatok alapján összességében a maival megegyező kibocsátási szint, kapacitás, ideértve annak mindenkor lehetséges belső ésszerűsítési lehetőségeit. A Fővárosi Közgyűlés mai döntése alapján: „összességében, rendszerszinten nem látja lehetségesnek a kibocsátási szint érdemi csökkentésével Budapest közlekedési és gazdasági rendszerei működőképességének fenntartása mellett valós megtakarítások elérését.”

A budapesti tömegközlekedés finanszírozásának helyzetét ma részletesen ismertette a hvg.hu-nak adott interjújában Vitézy Dávid a BKK vezérigazgatója.

Elektronikus jegyrendszer
A Budapesti Közlekedési Központ 2014-től több lépcsőben az utasok számára átláthatóbb és igazságosabb jegyrendszert kíván bevezetni, amely egyaránt kedvezőbb a közösségi közlekedés napi rendszerességgel, és a szolgáltatásokat csak alkalmanként használó utasainak is. Az  elektronikus jegyrendszer fokozatos bevezetése amellett, hogy visszaszorítja a bliccelést és a bérlethamisítást, lényegesen kényelmesebbé teheti a fizetést a jeggyel és bérlettel rendelkező utasok számára is.

A bérletes utasok a fejlesztés eredményeként olyan elektronikus kártyával közlekedhetnek majd, melyre egy újabb havi bérletet otthonról az internet mellől vagy telefonon keresztül is rátölthetnek, illetve bármely bankjegy-automatánál is  élhetnek ezzel a lehetőséggel, pénztárnál való sorban állás nélkül. Emellett, ha elvesztik a kártyájukat, azt letiltathatják, így egy új kártyán visszakaphatják bérletüket, mely a mai rendszerben nem biztosított.

Az alkalmi utasok számára teljesen új utazási mód nyílik meg. A BKK által kibocsátott kártyára feltöltött egyenlegről vagy érintésmentes bankkártya használata esetén a hozzárendelt bankszámláról minden utazás kapcsán egy jegy ára kerül levonásra. A jegy időalapú, meghatározott időre (pl. 60 perc) szól majd és azon belül korlátlan átszállásra jogosít. Ha egy utas olyan mennyiségű utazást bonyolít, hogy jobban megérné számára 24 vagy 72 órás jegy váltása, esetleg hetijegy vásárlása, annak árát elérve a rendszer nem fog tovább számlázni. Jelentősen bővülhetnek az értékesítési csatornák (internet, mobiltelefon), melyek azon alkalmi utasok számára jelenthetnek megoldást az eddigi problémára, akik otthon tartott jegy híján az első utazásnál közeli nyitva tartó pénztár vagy jegyautomata híján könnyen bliccelővé váltak.

Tekintettel arra a tényre, hogy a jegyek és bérletek hamisításából származó kár és a bliccelők által okozott bevételkiesés a közösségi közlekedést évről évre milliárdos nagyságrendű összeggel károsítja meg, a BKK olyan rendszert dolgozott ki, amely kártyaalapú, így gyakorlatilag hamisíthatatlan, a kártya közlekedésben való használatát pedig egy központi rendszer ellenőrzi, ami a bliccelés lehetőségét csökkenti le. A metróknál teljesen, a HÉV-eknél részben automatizált be,- és kiléptető kapuk váltják majd fel a fejlesztés második ütemében (2015-ben) az ellenőröket, ami nagy biztonsággal garantálja, hogy a közösségi közlekedés ezen eszközeit csak az arra jogosultak használhassák. A különböző kedvezmények – diák, nyugdíjas – igénybevételét és annak ellenőrzését – annak megléte esetén – a Nemzeti Egységes Kártyarendszer biztosítja majd.

Az elektronikus jegyrendszerről itt olvashatnak bővebben, a részletes megvalósíthatósági koncepciót pedig ide kattintva olvashatják.

A Közgyűlés Tarlós István főpolgármester és Dr. György István főpolgármester-helyettes előterjesztésére elfogadta a BKK koncepcióját, ennek nyomán folytathatjuk a munkát. A következő lépések:

• Biztosítjuk a rendszer megvalósításához szükséges mintegy 15 milliárd forint finanszírozását, vagy uniós forrásból vagy európai beruházási hitelből.
• Előkészítjük a több lépcsős közbeszerzési eljárás műszaki dokumentációját, az új tarifarendszert és 2012 második félévétől megindítjuk a projekt megvalósítását.
• Ha a közbeszerzési eljárások sikerrel zárulnak, 2013-ban indulhat a megvalósítás, melynek eredményeként az első ütemben 2014-től cserélhetjük kártyára a bérleteket.
• A járműveken található több ezer jegykezelő cseréje és a metrókapuk telepítése igen időigényes, számos hatósági engedély szükséges, ezek a második ütemben valósulnak meg, terveink szerint 2015-ig.

[caption id="attachment_6349" align="alignleft" width="300" caption="A leendő P+R parkolók helyszínei"][/caption]

P+R parkolók fejlesztése
A BKK részletesen elemezte a budapesti P+R rendszer bővítésének lehetőségeit, az elkészült tanulmány alapján pedig javaslatot tettünk 7 helyszínen új P+R parkolók építésére. A Fővárosi Közgyűlés január 25-i ülésén elfogadott, Dr. György István főpolgármester-helyettes által benyújtott előterjesztés szerint 2012-ben indulhat az új létesítmények tervezése és 2013-tól pedig következhet a kivitelezés.

A P+R (park & ride – „vezess és utazz”) közösségi közlekedési megállók mellett épített parkoló személyautók számára, ahol a tulajdonos egész napra otthagyhatja járművét, és utazását metróval, HÉV-vel vagy vonattal folytathatja. A P+R egyesíti  a személygépkocsi kényelmét és rugalmasságát a kötöttpályás járművek gazdaságos és helytakarékos üzemével. Célja, hogy az agglomerációból és a külső kerületekből ingázók autóit a belvárostól minél távolabb tartsa, ezzel enyhítve a belső területek forgalmi terhelését és parkolási feszültségét. Egyben az első lépcsőfok lehet a magánautósoknak a közösségi közlekedésre való „átszoktatása” felé is.

A P+R parkolók bővítésének rövid távú lehetőségeiről szóló tanulmányt ide kattintva olvashatják.

A közlekedési intézményrendszer átalakításának folytatása és az új autóbusz-üzemeltetési modell
A Fővárosi Közgyűlés Dr. György István főpolgármester-helyettes előterjesztése nyomán döntöttek a közlekedési intézményrendszer átalakításának folytatásáról is. A meghozott döntések alapján célegyenesbe kerül a BKK létrehozása: a közúti, taxi, fejlesztési, parkolási feladatokon túl 2012 májusától a BKK feladata a tömegközlekedés szervezése, megrendelői feladatok ellátása. Ennek részeként a BKK végzi a jegy- és bérletértékesítési, ellenőrzési feladatokat, illetve felel a tömegközlekedési hálózat kialakításáért és a menetrendekért, az utastájékoztatásért, továbbá a forgalomirányítási feladatokért.

Az elvi döntéseket a Közgyűlés meghozta, ezt februárban helyi rendelet megalkotása, majd tavasszal szerződések jóváhagyása követi. Az új modell a BKV 1968-as létrehozása után Budapest legjelentősebb intézményrendszeri átalakítása a közlekedésben, mely összhangban van az EU irányelveivel és jogszabályaival, illetve más nemzetközi szervezetek (pl. EIB) ajánlásaival is.

A 2012 májusától létrejövő új közszolgáltatási modell részletes jogszabályi hátterét és a meghozott döntéseket a Közgyűlés számára készült előterjesztés bemutatja. (DOC, 109 kB)

A Közgyűlés egyúttal döntött az új autóbusz-üzemeltetési modell megvalósításáról, mellyel megindulhat az autóbuszok cseréje Budapesten. Az új modellben legfeljebb 66%-os mértékig a BKK megrendelőként magánüzemeltetőket vonhat be és versenyben választhatja ki a szolgáltatókat Budapest buszhálózatán. A rendszer lényege, hogy a megrendelői feladatok BKK általi ellátása biztosítja a rendszer egységességét, a közös bérletet, vonalhálózatot, menetrendi és tájékoztatási rendszert. Az új buszüzemeltetési modell megvalósítása a döntések nyomán azonnal megkezdődik, azonban a stabil tömegközlekedés-finanszírozás elengedhetetlen a hosszú távú szerződések megkötéséhez.

Az új buszüzemeltetési modellről és nemzetközi tapasztalatokat bemutató konferenciánkról részleteket itt találnak:

• Az új buszüzemeltetési modellről tartott konferenciáról készült beszámolónk
• Az új buszüzemeltetési modell részletes bemutatója

A Móricz Zsigmond körtér új forgalmi rendje
A Budapesti Közlekedési Központ 2011 nyarán kezdte meg a Móricz Zsigmond körtér korábban eltervezett, a 4-es metró állomásépítése utáni felszíni rendezés kapcsán megépítésre szánt terveinek felülvizsgálatát. A korábbi tervek lényegében a metróépítés előtti közúti közlekedési állapot helyreállítását szolgálták, a téren ismét megjelent volna a Fehérvári út – Bartók Béla út átmenő közúti forgalma. Miközben a közeli bevásárlóközpont-fejlesztés nyomán kiterjedt városközponti és gyalogoszóna alakult ki, a BKK indokoltnak látta ennek kiterjesztését.

A BKK a XI. kerületi önkormányzat kezdeményezésére és szervezésében 2011. november 10-én és 2011. december 8-án lakossági fórumon vett részt, valamint a kerületi főépítésszel is külön egyeztetett az elkészült vizsgálatokról. A Móricz Zsigmond körtér forgalmi rendjének felülvizsgálata során törekedtünk a kerület és az érintett helyi lakosság bevonására, a lakosok behajtási, illetve rövid idejű parkolási igényének, valamint a helyi üzletek rakodási, szállítási igényének figyelembe vételére. Prioritásként kezeltük, hogy a 33-as autóbusz viszonylat a vizsgált (Móricz Zsigmond körtér 14-16. sz. előtti) szakaszon való átközlekedésére mindvégig legyen lehetőség, amely üzemeltetési és közlekedésszervezési szempontból célszerű. Az új koncepció eredményeként megvalósul a körtér kerékpáros átjárhatósága, lényegesen javulnak gyalogos kapcsolatai és közösségi találkozóhely szerepe is felértékelődik.

Hutiray Gyula városfejlesztési főpolgármester-helyettes előterjesztése nyomán a javaslatot a Közgyűlés elfogadta, így ennek jegyében folytatódnak a felszíni rendezési munkák a Móricz Zsigmond körtéren. Az előterjesztés szövegét ide kattintva olvashatják (PDF, 17 MB).