Adatalapú döntések – miért gyűjt a BKK forgalmi adatokat?

Akkor dönthetünk megalapozottan a különböző beavatkozásokról, mint például a sűrűbb közlekedésről, menetrendi változásokról vagy hálózati módosításokról, ha minél több forgalmi adat is a rendelkezésünkre áll.

Ha nincsenek adataid, akkor nem tudsz megfelelő döntéseket hozni. Ez ennyire egyszerű. Ez alól pedig a közlekedésszervezés sem kivétel. Akkor dönthetünk megalapozottan a különböző beavatkozásokról, mint például a sűrűbb közlekedésről, menetrendi változásokról vagy hálózati módosításokról, ha minél több forgalmi adat is a rendelkezésünkre áll.

 

Infraérzékelős utasszámláló egy villamoson

 

Miért kell adatokat gyűjteni?

A körülöttünk lüktető város állandó fejlődésen megy keresztül, amivel párhuzamosan a mobilitási igényeink is folyamatosan változnak, alakulnak, de a mobilitási szolgáltatások, az infrastruktúra és a mobilitási szokások is hatást gyakorolnak a települések és a környezet kialakítására, a városi közterületek arculatára, a lakókörnyezetek életminőségére. Ha ezeket a folyamatokat érteni és döntéseinkkel befolyásolni szeretnénk ahhoz adatokra van szükségünk.

A BKK által, használt és kezelt adatok többféleképpen kategorizálhatók: 

  • közlekedési mód alapján: közösségi közlekedést használók, mikromobilitási eszközt használók (pl.: kerékpárral vagy rollerrel közlekedők stb.), gyalog közlekedők (aktív közlekedők), közúti közlekedést használók (egyéni gépjárművel közlekedők mellett a közúti közlekedés egyéb részvevői),
  • az adat típusa szerint: kvantitatív (mennyiségi adatok, pl.: az áthaladó járművek száma) és kvalitatív (minőségi adatok pl.: az áthaladó járművek kategóriák szerint).

Az adatgyűjtési tevékenység is többféleképpen kategorizálható:

  • az adatgyűjtés módszertana szerint, amikor a gyűjtött adat jellegére vagyunk kíváncsiak (keresztmetszeti vagy célforgalmi),
  • az adatgyűjtés módja szerint, vagyis, hogy milyen eszközzel gyűjtünk adatot (megfigyeléses, műszeres, big data vagy kikérdezéses), és
  • az adat forrása szerint (külső - belső),

A közlekedési módok alapján történő csoportosítás és az adatok típusa szerinti megkülönböztetés teljeskörűen ismerteti azt, hogy milyen adatokat gyűjt és kezel jelenleg a BKK, míg az adatgyűjtés módja alapján elválasztott kategorizálás pedig a hogyan kérdésre válaszol. A mit és a hogyan kérdés mellett elengedhetetlen körüljárni azt a kérdést, hogy a gyűjtött adatokat mire használja fel a BKK.

 

Kerékpáros forgalmat mérő hurokdetektor a Bem rakparton

 

Ha részletesebben is érdekel a módszertan, vagy az, hogy milyen adatok állnak rendelkezésre a BKK-nál, hogyan történik az adatgyűjtés és mire használja a gyűjtött adatokat a BKK, olvasd el blogbejegyzésünket.