Kétszer háromsávos, villamosközlekedésre is alkalmas fővárosi Duna-híd terve nyerte a nemzetközi tervpályázatot

Eredményt hirdettek az új, Csepelt és Újbudát összekötő Duna-híd megtervezésére kiírt nemzetközi pályázaton. Az új átkelőnek köszönhetően – melynek nemzetközi tervpályázatán az UNStudio és a Buro Happold Engineering tervezőiroda közösen kapta az első díjat – 30-55 ezer gépkocsival csökkenhet majd naponta a belvárosi hidak, 10 ezerrel a Határ út, és 8-10 ezerrel az Üllői út forgalma. A zsűri értékelése szerint a kétszer három forgalmi sávos, villamosközlekedésre is alkalmas, kétpilonos, ferdekábeles híd terve statikailag átgondolt, esztétikailag kedvező kialakítású, elegáns, karcsú, harmonikus és városképileg is kedvező. Az új Duna-híd meghatározó eleme lesz a városképnek, a gyakorlati hasznán túl művészi értékével is jelképezni fogja a XXI. századi Budapestet – mondta el Tarlós István főpolgármester.

A budapesti hidakon egy nap alatt több mint 600 ezer jármű kel át Buda és Pest között, a főváros déli szakaszán azonban – a belvárostól eltérően – nincs elég átkelési pont – mondta el az eredményhirdetésen Tarlós István, Budapest főpolgármestere. Beszélt arról is: Csepel és Budapest egyesülése óta, azaz immár közel 70 éve nincs a városhatáron belül közvetlen összeköttetés a budai kerületek és a XXI. kerület között; Csepel, mint Budapest egyik aranytartaléka fejlődésének feltétele pedig a Budával és a szomszédos kerületekkel való gyors és közvetlen kapcsolat megteremtése. A kormány a főváros egyetértésével úgy döntött, minél előbb meg kell kezdeni egy Újbuda és Csepel, Ferencváros, valamint Kispest és Kőbánya közötti Duna-híd építésének előkészítését a Galvani út és az Illatos út vonalában. A főpolgármester komoly elismerésnek tartja, hogy a 2017-ben kiírt nemzetközi tervpályázatra a tapasztalt magyar irodák mellett a világ vezető tervezői közül is többen jelentkeztek. A bírálóbizottság döntésénél a hasznosságra, az esztétikára, az innovációra, a szerkezeti hatékonyságra, a karbantarthatóságra és nem utolsósorban a költségek optimalizálására helyezték a hangsúlyt.

Fürjes Balázs, a kiemelt budapesti beruházásokért felelős kormánybiztos az eredményhirdetésen emlékeztetett arra, hogy átlagosan 20-25 évente épül új fővárosi dunai átkelő, felváltva északon és délen, legutóbb 1995-ben a Rákóczi híd, 2008-ban pedig a Megyeri híd épült meg. A tavaly kiírt nemzetközi tervpályázatra 17 hídtervező építész- és mérnöki irodát hívtak meg, a pályázat pedig nagy sikerrel zárult: első helyezettjével, az UNStudio-val és a Buro Happold Engineering tervezőirodával szerződést kötnek, ezután indul a teljes és részletes tervezési munka, majd az engedélyek beszerzése, amely várhatóan 2-3 évet vesz majd igénybe. A kormánybiztos rámutatott: az új híd egyfajta körúti kapcsolatot épít majd ki az M1-M7 autópálya bevezető szakasza és az M5-ös bevezetője között.

Fürjes Balázs kitért arra is: a nemzetközi tervpályázat zsűrijében francia, finn és japán professzorok segítették a döntéshozatalt, a bírálóbizottságban – melynek tagja volt Dr. Dabóczi Kálmán, a BKK vezérigazgatója is – döntően mérnökök vettek részt, egyharmad részben pedig laikusok is. A zsűri szakmai elnöke a nemrégiben elhunyt Barsiné Pataky Etelka volt. A bírálóbizottság társelnöke elmondta: a zsűri hat pályaművet választott ki, hármat megvételre, hármat pedig díjazásra.

Megosztás