Közlemények

A BKK reakciója a Magyar Liberális Párt sajtótájékoztatójára

A Magyar Liberális Párt (MLP) mai sajtótájékoztatóján ismét olyan érvekkel próbálta a Fővárosi Önkormányzatot és a Budapesti Közlekedési Központot rossz színben feltüntetni, amelyeket már több alkalommal cáfoltunk. Az önkormányzati választások közeledtével a politikai hangulatkeltés tehát tovább folytatódik, azonban ahogy eddig, úgy ezúttal is kizárólag tényekkel kívánunk reagálni az alaptalan vádakra. Az M3-as metró teljesen megújul, kezdődik a budai fonódó villamoshálózat kivitelezése, az elektronikus jegyrendszer kiépítése ütemterv szerint halad, a hőpapíros nyomtatás bevezetésével pedig jelentősen csökkentjük a BKK, így a főváros és a nemzetgazdaság hamisítás miatti bevételkiesését.

M3-as metró

Az M3-as metró első szakaszának 1976-ban történt átadása óta a vonalon senki semmilyen érdemi felújítást nem végzett. A Fővárosi Közgyűlés 2010 előtt a metró ügyét egyszer sem tárgyalta, semmilyen érdemi előkészület nem történt. Ezzel szemben 2014. augusztus 25-i ülésén a Közgyűlés döntött arról, hogy kiírható az M3-as metró szerelvényeinek teljes körű felújításához szükséges tender. Ezáltal a zavartalan forgalom biztosításához szükséges mintegy 40 vonat felújítása már 2015-ben elkezdődhet. A vonal infrastruktúrájának – azaz az alagút, a biztonsági berendezések, az állomások és a pálya – teljes felújítása 2019-re készülhet el. A vágányok cseréje egyébként már másfél éve zajlik, és a jövő évre be is fejeződhet, a kritikus szakaszokon pedig 2016-tól megújulhat a teljes infrastruktúra, így a biztonságos közlekedés hosszabb távon biztosított lesz. Az M3-as metróval ugyanakkor ma is biztonsággal lehet utazni, – és ebben a szakértők is egyetértenek – kizárólag forgalombiztonságilag megfelelő szerelvények kerülnek a pályára. A munka elvégzésére nyílt tendert ír ki a Főváros és a BKK együttműködése mellett a BKV, amelyen a legjobb ajánlatot benyújtó pályázó nyer majd.

A felsorolt tények elismerését jelenti, hogy az MLP már csak azt a kérdést tudja feszegetni, hogy ki fogja az ehhez szükséges forrásokat biztosítani.

Budai fonódó villamoshálózat

A budai fonódó villamoshálózat megépítésének késlekedését BKK-tól független cégek, és döntések okozzák, ugyanis a közbeszerzési eljárásból kizárt vesztes pályázó – aki egyébként egy a közbeszerzési eljárásokon való részvételtől többszörösen eltiltott gazdasági szereplő -, megtámadta az eredményt, és a Közbeszerzési Döntőbizottságtól (KDB) kérte az eljárást lezáró döntés megsemmisítését. KDB viszont engedélyezte a budai fonódó villamoshálózat kivitelezői szerződésének megkötését, és a hónapok óta tartó jogvita után minden pontban igazat adott a BKK-nak: a közbeszerzési eljárást megtámadó cég panaszait kivétel nélkül elutasította. A Döntőbizottság megállapította, hogy a BKK jogosan zárta ki az eljárás eredményét megtámadó konzorciumot az eljárásból, és állapította meg ajánlatának érvénytelenségét. A KDB megállapította, hogy a pályázó cég hamis adatot szolgáltatott, ezért további legalább három évre kizárta annak lehetőségét, hogy egyéb közbeszerzési eljárásban részt vegyenek.

Mindezek alapján könnyen belátható, hogy a budai fonódó villamoshálózat kivitelezését nem politikai, s nem szakmai döntések, vagy mulasztások hátráltatták, hanem egy piaci szereplő, amelyre a BKK-nak nincs és nem is lehet befolyása.

Az eljárás lezárásával döntő  közelségbe került, hogy új, átszállásmentes, észak–déli irányban egész Budát átszelő vonalak jöjjenek létre, ahogyan ezt Tarlós István főpolgármester programja tartalmazta, és amint az a Balázs Mór-terv célkitűzései között is szerepel. A fejlesztés eredményeként a korábbi 17-es villamos és három budai járat (19, 41 és 61) vonalának összekötésével hosszú, észak–déli irányban egész Budát átszelő villamosvonalak jönnek létre, és Óbudáról átszállás nélkül juthatunk el a Széll Kálmán térre, a BAH-csomóponthoz, illetve Kelenföldre vagy éppen Albertfalvára. A Fővárosi Önkormányzat és a BKK kiemelt közlekedésfejlesztési beruházása az Új Széchenyi Terv Közlekedési Operatív Programjának segítségével európai uniós és hazai forrásból 90,4 százalékos (Széll Kálmán téri ág), illetve 63,8 százalékos (Bem rakparti ág) uniós támogatási ráta mellett valósul meg.

Elektronikus jegyrendszer

Tévedésre, vagy tájékozatlanságra utal az MLP azon kijelentése, miszerint késésben lenne az elektronikus jegyrendszer megvalósítása, ugyanis a fejlesztés ütemterv szerint halad. A teljes elektronikus jegyrendszer (kapuk, kártyaalapú intelligens jegyrendszer) tendereztetése utolsó fázisban van, a végleges ajánlatokat szeptemberben kapjuk meg. A beruházással összehangoltan, annak első lépéseként 2014 májusában elkezdtük az új jegy- és bérletkiadó automaták telepítetését, jövő év elejére mind a 300 új automata működni fog, ezek telepítése folyamatosan történik jelenleg is, és a budapestiek örömmel használják ezeket.

Hőpapírra nyomtatott jegyek

Hozzá nem értésről tesz tanúbizonyságot az MLP kijelentése, mi szerint a BKK által bevezetett hőpapíros jeggyel az a probléma, hogy úgy “vett ki a fővárosiak zsebéből” 85 millió forintot, hogy mindössze az elektronikus jegyet helyettesíti.

A hőpapír alapú termékek bevezetését az új BKK jegy- és bérletkiadó automaták tették szükségessé, mivel az automatáknál technikailag kivitelezhetetlen, hogy a több mint 70 fajta előrenyomtatott terméket előrenyomtatott formában értékesítse. A hőpapír alapú, helyben nyomtatott termékek bevezetése lehetővé teszi, hogy minden értékesítési pontunkon minden termékünk megvásárolható legyen, tehát az új rendszerrel a BKK jelentős szolgáltatásfejlesztést hajtott végre. Ezen túlmenően  a hőpapír alapú termékek bevezetésével jelentősen egyszerűsödnek a belső  logisztikai folyamatok is.

A visszaélések miatt kieső bevételeket nehéz pontosan meghatározni, hiszen jellegüknél fogva nincs rálátásunk, azonban felméréseink szerint a szolgáltatások jogosulatlan igénybevételéből az elmúlt években több milliárdos nagyságrendben keletkezett bevételkiesése a BKK-nak, így a nemzetgazdaságnak is. A hőpapír alapú jegyek bevezetéséhez kapcsolódó fejlesztés költsége 85 millió Ft, ugyanakkor a jegy- és bérlethamitás visszaszorításából származó bevétel növekedés évi 2-3 milliárd Ft lesz, a selejtezési költségek csökkentése további  évi 50 millió forint költségmegtakarítást eredményez. Tekintettel a kiadási költségek és a hamisítások okozta éves kár arányára, a fejlesztés kiadásai nagyon rövid időn belül (pár hónap alatt) megtérülnek.

Az elmúlt 4 év fejlesztései

Az elmúlt négy évben több közlekedésfejlesztési beruházás zajlott le, mint az elmúlt 25 évben bármikor. 300 vadonatúj és több mint 200 alacsonypadlós néhány éves, jó állapotú busz állt forgalomba Budapesten. 47 db új villamos és 24 db új trolibusz érkezik a fővárosba. Átadta a Főváros az M4-es metrót, új szerelvények közlekednek az M2-es metró vonalán is. Jól halad az 1-es és a 3-as villamosok felújítása. Mintegy tíz év után ismét új villamosvonalat építünk Budapesten: jelenleg is zajlik az 1-es vonalának meghosszabbítása és 2015-re már a Rákóczi hídon haladhatnak a villamosok Pestről Dél-Budára, egészen a Fehérvári út–Etele út kereszteződéséig. Elindult Budapest közbringarendszere, a MOL Bubi és hamarosan befejeződik az évtized egyik legjelentősebb tömegközlekedési fejlesztése, a FUTÁR (Forgalomirányítási és UtasTÁjékoztatási Rendszer).

Felsorolva ezeket a fejlesztéseket, figyelembe véve még akár a nehézségeket is, amelyek elkerülhetetlenek egy többmilliós lakossággal rendelkező város fejlesztése során, egyértelműen kijelenthető: közlekedésfejlesztés tekintetében Budapest a legaktívabb, és legeredményesebb időszakát éli a rendszerváltás óta, ellentétben a politikai hangulatkeltéssel, mely a mai sajtótájékoztatón is sajnálatosan megjelent.

Kategória: Közlemények | A közvetlen link.
Email This PostAdd to favourites Nyomtatás

Elnézést, a hozzászólás ezen a részen nem engedélyezett.