- Budapesti Közlekedési Központ - https://bkk.hu -

Ismét lakossági fórumot tartottunk a Budai fonódó villamosprojektről

Második alkalommal rendezett lakossági fórumot a Budapesti Közlekedési Központ a Budai fonódó villamosprojekt terveiről, ezúttal kiegészítve a Széll Kálmán tér átépítésének terveivel is. Az évtizedes hálózati hiányt pótoló, a budai oldal villamosvonalainak összekötését megvalósító programhoz szorosan kapcsolódik a Széll Kálmán tér régóta várt rehabilitációja. A fontos budai csomópont átépítésének kivitelezése jövő tavasszal indulhat el, a munkák eredményeként pedig a jelenleginél lényegesen élhetőbb városi tér jön létre, s minden szempontból javulnak a csomópont közlekedési feltételei. A fórumon mintegy 100 résztvevő mondta el javaslatait, kérdéseit, észrevételeit a fejlesztésekkel kapcsolatban.

Második alkalommal is számos érdeklődő fogadta a Marczibányi téri Művelődési Központban a Budai fonodó villamosprojektet ismertető lakossági fórum szakmai résztvevőit: Vitézy Dávidot, a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) vezérigazgatóját, Takács Miklóst, a FŐMTERV közlekedéstervezési igazgatóját, Fialovszky Tamást, a Széll Kálmán téri tervpályázaton nyertes Építész Stúdió felelős építész tervezőjét, Szilágyi Tibort, a BKK projektfejlesztési szakterületének vezetőjét, Bakcsi Mátét, a BKK Budai fonódó projekt vezetőjét, illetve Bősze Sándort, a Közlekedéstudományi Egyesület alelnökét. A mai lakossági fórumon az előadók a projekt Széll Kálmán téri ágára és a Széll Kálmán tér felújítására fókuszáltak, míg a márciusi fórum elsősorban a Bem rakpartra koncentrált.

A Budai Fonódó koncepció

A Budai fonódó villamosközlekedés megteremtése projekt európai uniós, kormányzati és fővárosi forrásokból valósul meg. Az Óbuda belvárosából Buda belső kerületei felé átszállásmentes, vonzó kötöttpályás közlekedési lehetőség biztosítását megcélzó program során a jelenlegi 17-es villamos vonalát dél felé két irányba vezetjük tovább, az egyik ágát a Széll Kálmán tér felé, a másik ágát pedig a Bem rakparton keresztül a Batthyány tér felé építjük ki. A Fővárosi Önkormányzat közlekedésszervezőjeként a Budapesti Közlekedési Központ 2011 novemberében kötötte meg azt a Támogatási szerződést, amely a tervek átdolgozásának költségeit biztosította, majd 2012 márciusában a Budai fonódó két ágának kivitelezéséhez szükséges támogatási szerződések együttes aláírására is sor került. Az összesen közel 13 milliárdos projektcsomag finanszírozását az Európai Unió, illetve a központi költségvetésből a Magyar Kormány biztosítja. A Budai fonódó villamoshálózat fejlesztésével egyidőben történik meg a Széll Kálmán tér átépítése, amelyre a fentieken túl az állami és a fővárosi költségvetésből különítettek el összesen közel 3 milliárd forintot. A projekttel kapcsolatban a II. kerületi Önkormányzat számos értékes javaslatot tett az elmúlt két évben; a tervek megértek és a javaslatok alapján számos ponton sikerült azokat jobbá, kidolgozottabbá tenni.

A Széll Kálmán tér rekonstrukciója

A jelenleg is zajló fővárosi térátalakítások (mint például a Ferenciek tere vagy a Kossuth Lajos tér felújítása) legfőbb mozgatórugója, hogy a kor igényeinek megfelelően a csomópontokat közösségi terekké alakítsuk át, s hogy az eddigieknél lényegesen kevésbé az autósok, mint inkább a tömegközlekedők, gyalogosok, kerékpárosok igényeinek feleljenek meg ezek a fontos csomópontok – mondta el Vitézy Dávid. A Széll Kálmán tér rekonstrukcióját hosszú évekig ígérték, de megvalósításra alkalmas tervek nem álltak rendelkezésre 2010-ben, a BKK létrejöttekor. A Fővárosi Önkormányzat új vezetése és a BKK azonban a tér leromlott állapotának szükségessége miatt megkezdte az egyik legfontosabb budai csomópont rehabilitációjának előkészítését. A 2011 decemberében megkötött támogatási szerződés eredményeként az állami és a fővárosi költségvetésből összesen közel 3 milliárd forint áll rendelkezésre csak a tér felújítására, amelyhez a generáltervezőt közbeszerzési eljáráson 2012 augusztusban kiválasztottuk (FŐMTERV), valamint a tér építészeti arculatának megújításáért felelős Építész Stúdió is kiválasztásra került a 2012 utolsó negyedévében lebonyolított építészeti tervpályázat során. A tér tervei a közlekedéstervező és az építésztervező együttes, közös munkájának eredményeként alakul ki, biztosítva ezáltal, hogy valamennyi, a tér megújulása szempontjából fontos szempont figyelembevételre kerüljön.

Az építési engedélyezési eljárások lefolytatását követően a végleges kiviteli terveket a tervező konzorcium idén novemberre nyújtja be, hogy a kivitelezés 2014 tavaszán megindulhasson. 2015 második félévében a tervek szerint már egy megújult, a jelen kor követelményeinek megfelelő Széll Kálmán teret vehet birtokába a fővárosi lakosság: kényelmes, akadálymentes gyalogos kapcsolatok jönnek létre, a tér építészeti arculata megváltozik, egységesedik, sor kerül a közterület rehabilitációjára, az egységes térburkolat kialakítására, s növekszik a zöldfelületek aránya. Ami a közlekedés egyszerűsítést és ésszerűsítését illeti, átépülnek az autóbusz-végállomások és a villamosmegállók, újragondolt és ennek megfelelően felújított metrókijárati épületen keresztül közelíthetik meg az utasok az M2-es metrót; javulnak a teret érintő kerékpáros közlekedési feltételek is, a Vérmező út – Varsányi Irén utca között a mainál lényegesen jobb kialakítású kerékpáros infrastruktúrát létesítünk.

Széll Kálmán tér látványtervA közterületek rekonstrukciójával jelentősen vonzóbbá válik majd a Széll Kálmán tér, hiszen jelenleg a zöldfelületek rendezetlenek, s számos elvárható funkciót nem lát el a tér – így például nem akadálymentesített, a jegypénztárak előtt várakozók pedig a szabadban vannak. Az intenzív gyalogosforgalmi igény minőségi kiszolgálása érdekében a Várfok utcát a térről mozgólépcsővel és lifttel is elérhetővé tesszük, akadálymentes gyalogátkelőhelyek jönnek létre, míg egy új szolgáltatóépület ad majd otthont mások mellett a BKK ügyfélszolgálatának, nyilvános WC-nek, valamint a tér működéséhez szükséges kereskedelmi és üzemi funkcióknak.

Vitézy Dávid a lakossági fórumon bemutatott prezentációja ezen a linken érhető el.

perontető2012. december 11-én hirdettük ki a Széll Kálmán tér újratervezésére kiírt urbanisztikai és építészeti tervpályázat eredményét. A pályázat célja az volt, hogy a Széll Kálmán tér vonzó és korszerűen kialakított köztérré váljon amellett, hogy továbbra is betölti Közép-Buda legfontosabb közlekedési csomópontjának szerepét. A 11 tagú bírálóbizottság Finta Sándor fővárosi főépítész elnökletével, Vitézy Dávid részvétele mellett döntött a nyertes pályázóról, amely az Építész Stúdió Kft. lett. A tervpályázati eredményhirdetést követően megindult tervezési munka során a terv számos részletében finomodott, növekedett a zöldfelületek aránya, átalakultak a perontetők, ugyanakkor a terv továbbra is könnyed eleganciával, igen egyszerű építészeti eszközökkel racionalizálja és humanizálja a teret.

A megújuló Széll Kálmán tér új építészeti arculatát, a tér átalakítását a lakossági fórumon Fialovszky Tamás, az Építész Stúdió vezető tervezője mutatta be az érdeklődőknek. Az előadásában elmondta, hogy a  téren valamennyi, az elmúlt évtizedekben megépült, de a környezetbe nem illeszkedő vagy nem használt létesítmény, így a gombák, a gyalogos felüljáró vagy a villamoshurok elbontásra kerül. A tér így kialakuló belső, védett magjából minden irányban szabad átjárást biztosít, a burkolatba rejtett LED-világítású sávokkal vezetve a gyalogosokat. A Várfok és a Csaba utca felé mozgólépcsővel, valamint lifttel teremt kapcsolatot, de a tér valamennyi pontja irányába akadálymentes kapcsolatokat hoz létre, a mai gyalogos közlekedést akadályozó szegélyeket, lépcsőket megszünteti,  kényelmesebb közlekedést biztosítva a teret használó napi mintegy 200 ezer utas számára. A terv a metró kijárati épületét „kitakarítja”, áttekinthetővé és szellősé teszi, megszabadítja az elmúlt évtizedekben rárakódott funkcióktól, a gyalogosforgalmi irányoknak megfelelően pedig az épületet oldalra is kinyitja. A kijárati épülethez csatlakozó,m a gyalogosforgalmat jelentősen korlátozó „lepény” épületszárny ugyanakkor bontásra kerül. Egy új, a tér Szilágyi Erzsébet fasor felőli sarkában elhelyezett szolgáltató épületben kerül elhelyezésre a BKK ügyfélszolgálata, valamint a tér működéséhez szükséges üzemi és kereskedelmi funkciók. A szolgáltató épület délkeleti oldalán kialakított lépcsős, jól benapozott „terasz” ideális találkozó- és várakozóhely lehet a téren, ugyanakkor a tér szerves, kultikus elemeként működő óra is megmarad. A villamosmegállókban kialakított egyedi perontetőkkel, a Várfok utcai rézsű átalakításával, az új épületekkel a teret határozott formájúvá, ugyanakkor áttekinthetővé teszi. A pihenő- és várakozóhelyeket a központi térrész körül helyezi el, árnyékot adó facsoportokkal és néhány vízjátékkal kiegészítve. A rézsűket megtartja, így a teret délkeleti irányból hangsúlyos zöld kerettel zárja. A téren belül új kerékpáros kapcsolat alakul ki a Vérmező utcai rézsűvel párhuzamosan, így létrejön a Varsányi Irén – Retek utcai, valamint a Vérmezői kerékpárút között ma hiányzó elem. Az építészeti tervek nem a Széll Kálmán térre, hanem a környező közterületekre is kiterjednek.  A Csaba utca Várfok utca és Krisztina körút közé eső szakasza sétálóutcává válik, így az új mozgólépcsőkkel a Városmajor térsége felé kényelmes gyalogos kapcsolat alakul ki. A Széll Kálmán tér északi oldalán a Margit körút térre eső szakasza megújul, számos új fa telepítésével fasor alakul ki a kiszélesedő, Trombitás-kert előtti járdafelületen, az útpálya közepén, valamint a nagykörúti villamos végállomással párhuzamosan is, átalakítva a ma terjengős közlekedési felületeket.

Fialovszky Tamás prezentációja ezen a linken érhető el.

A Budai Fonódó villamoshálózat Széll Kálmán téri ága

A projekt Széll Kálmán téri ágának megvalósítása keretében a 17-es villamos vonalát déli irányban a Török utcán, északi irányban a Frankel Leó utcán a Margit körútra kötjük, hogy ezen keresztül a villamosok a Széll Kálmán téren át, az Alkotás út érintésével eljuthassanak egészen a Móricz Zsigmond körtérig, érintve ezzel Buda számos fontos csomópontját és intézményét. A Frankel Leó úti villamosvágány és környezete jelenlegi állapota miatt teljes felújításra szorul, ezért a Margit híd és a Tímár utca közötti szakaszon úgynevezett teljes rekonstrukcióra kerül sor, átépítjük a leromlott állapotú villamosvágányokat, a kockaköves útpálya helyett korszerű és csendes aszfalt burkolatot létesítünk, a villamos megállóhelyeken az akadálymentességi követelményeknek megfelelő peronokat építünk ki, illetve rendezzük az útszakasz fontosabb csomópontjait. A fejlesztés kapcsán a II. kerületi Önkormányzat ehhez a fontos feltételhez kötötte a projekthez való hozzájárulását, amivel mind a BKK, mind pedig a Fővárosi Önkormányzat szakmailag egyetértett. A villamosvágányok felújítása során korszerű, a zaj- és rezgéshatásokat a lehető legkisebbre csökkentő pályaszerkezeteket építünk. A II. kerületi Önkormányzattal egyeztetve a Zsigmond tér rehabilitációjára is sor kerül: a csomópont átépítésével jelzőlámpás irányítás alakul ki a téren, és a zöldfelületek aránya is nagymértékben növekszik. A Széll Kálmán téren a vágánykapcsolatok szükséges rendezését is elvégezzük, a középtávon várható forgalmi igényeknek megfelelően a vágányhálózat további átépítése nélkül tudja fogadni a tér a Fogaskerekű fejlesztését követően a szerelvényeket, továbbá a vágányhálózat lehetőséget ad majd a nagykörúti villamosok Szilágyi Erzsébet fasor felé történő továbbvezetésére is. A Budai fonódó villamoshálózat megvalósulásával számos esetben nullára csökken a jelenleg szükséges átszállások száma Buda fontos csomópontjai között. Vitézy Dávid példaként kiemelte, hogy a Kolosy térről átszállás nélkül lehet majd eljutni a Széll Kálmán térre, a Déli pályaudvarhoz, a Móricz Zsigmond körtérre, a Kelenföldi pályaudvarhoz vagy a Villányi úton található Pethő Intézethez. A közterületek rehabilitációjával és a parkolóhelyek rendezésével az érintett területeken jelentősen növekszik a zöldfelületek aránya. A Széll Kálmán téri ág közel 9 milliárd forintos, európai uniós és állami forrásból valósulhat meg.

A projekt hatása a közlekedési szokásokra

A projekt megvalósulásával egyszerűbbé, átláthatóbbá, megbízhatóbbá, és gyorsabbá válik Buda felszíni tömegközlekedése. A 17-es villamost jelenleg átlagosan naponta összesen 7-8000 utas használja, hévvel közel 80 000 ember utazik, míg a buszokat megközelítőleg 30 000-en veszik igénybe a Margit hídtól északra. A forgalmi modell számításai azt mutatják, hogy a hálózat átalakítását követően a villamosokon jelentősen megnő, 30 000 fölé emelkedik majd a napi kétirányú utasszám. Ezzel egy időben a buszokat jelentősen kevesebben fogják igénybe venni – így Takács Miklós tájékoztatása szerint szükség lesz a környék buszközlekedésének átalakítására is –, míg a hév forgalma csak kis mértékben csökken. A felmérés eredményei arra is rámutattak, hogy egyúttal a közösségi közlekedést használók száma is nőni fog. A beruházás a közúti forgalom áteresztőképességét nem csökkenti, továbbá a Margit híd – Batthyány tér közötti szakaszon a parkolóhelyek száma sem csökken.

A Budai fonódó villamos projekt tervezői szemmel

A Budai fonódó villamosprojekt első szakaszának műszaki részleteibe Takács Miklós, a FŐMTERV közlekedéstervezési igazgatója avatta be a lakossági fórum résztvevőit. Mint elmondta, a műszaki részleteket a programot életre keltő alapvető cél – azaz Észak- és Dél-Buda közötti átszállásmentes kötöttpályás közlekedés a közúti forgalomtól nem zavart tömegközlekedési eszközzel – minden szempontját figyelembe véve alakították ki.

A projekt egyik kulcspontja a Margit híd budai hídfője és térsége. Nem volt egyértelmű, hogy a villamosközlekedést a Margit körúttal összekötő vágánykapcsolat hol kerüljön létrehozásra, ezért a bemutatott tervek készítését megelőzően számos lehetséges változat elemzése megtörtént. A reálisan elképzelhető műszaki variánsok megvizsgálása után a térségben élők és az átutazók szempontjából összességében a lehető legkedvezőbb kialakítás valósul meg: északi irányba a Frankel Leó utcán, dél felé pedig a Török utcán vezetnek majd a Széll Kálmán tér irányába a villamosvonalak.

Frankel Leó úti látványtervA sűrűn lakott Frankel Leó utca „faltól falig”, teljes mértékben felújításra kerül majd, így a projekt keretében a teljes városi tér komplexen megújulhat. A Frankel Leó utcai villamosközlekedést zavaró több tényező is megszűnik: a rossz, elhasználódott villamospálya helyett korszerű, a legmodernebb műszaki követelményeknek megfelelő pálya kerül kiépítésre, amely a zaj- és rezgéshatásokat is jelentősen csökkenti, továbbá a zajhatás csökkentéséhez természetesen a korszerűsödő járműpark is hozzájárul majd. Jelenleg számtalan alkalommal zavarják a villamosközlekedést a vonalon a villamosvágányok közelében szabálytalanul várakozó autók; a helyzet feloldásaként a gyalogos felületek szélesítésével valamint a villamosvágányok közötti tér növelésével kerül kizárásra a szabálytalan parkolás lehetősége, és a szabályos parkolóhelyek is egyértelmű kialakítást kapnak.

Zsigmond téri látványtervMegújul majd a Germanus Gyula park, a Zsigmond tér, és több balesetveszélyes közúti közlekedési csomópont, továbbá a III. kerületi Önkormányzat kérésére a Nagyszombat utcai villamosmegállóhoz kapcsolódva a főiskola irányába új jelzőlámpás gyalogátkelőhely létesül a Doberdó utcai csomópontnál. A Frankel Leó utca teljes rendezése a helyben lakók, a gyalogosok, a közúton haladó illetve várakozó autók és a villamosok harmonikus együttélését célozza meg.

A felújítás következtében a Török utca – Frankel Leó utca – Vidra utca – Üstökös utca térségében, a Margit körút és a Kavics utca közötti szakaszon összesen 66 parkolóhely szűnik meg, ezek pótlására már tett javaslatokat a FŐMTERV és a BKK, ezek egyeztetése és további visszapótlási lehetőségek keresése jelenleg is folyamatban van.

A Széll Kálmán téren a fentiekben már részletezett felújításokra, gyalogos, kerékpáros, és tömegközlekedésbeli fejlesztésekre kerül sor.

Takács Miklós prezentációja ezen a linken érhető el.


Kapcsolódó projektek

Járműbeszerzési projekt

A Budai fonódó villamosprojekthez egyéb beruházások is kapcsolódnak. Az egyik ilyen a villamos járműbeszerzés, hiszen az infrastruktúra fejlesztésének akkor van igazán értelme, ha a felújított vonalakon nem a 40 éves, magaspadlós, elavult villamosok közlekednek. Ez persze – tekintettel a rendelkezésre álló források szűkösségére – nem jelenti a teljes járműpark cseréjét, de ugyancsak európai uniós forrásokból 43 milliárd forint jut arra, hogy többek között a projekt végeztével már Óbudáig közlekedő 19-es villamosok vonalán 100 százalékban, illetve a szintén meghosszabbított 61-es vonalán felerészt új, alacsonypadlós villamosok közlekedhessenek. Ezek a járművek – illetve a szintén ennek a projektnek a keretei között Pestre vásárolandó trolibuszok – 2014 végétől 2015 végéig folyamatosan forgalomba is állnak majd.

A ráhordó hálózat megújulása

Számtalan kritika éri Budapestet az autóbuszpark leromlott állapota miatt is. Az elmúlt két évben több mint 100 darab alacsonypadlós, használt, de jó állapotú autóbuszt tudtunk forgalomba állítani – ennek jelentős része a belvárosban közlekedik. Hét év után először március 8-án, pénteken érkezett Budapestre vadonatúj autóbusz abból a 150 darabos flottából, amelyet az idén májusban, júniusban és júliusban, összesen három ütemben állítunk majd forgalomba. Ezek a járművek egyebek mellett a II. kerületben a 11-es buszok vonalán is megjelennek majd – adott tájékoztatást Vitézy Dávid.

A külső Bécsi úti villamosvonal fejlesztése

Óbuda külső részeiről, illetve az észak-budai agglomerációból érkezők számára jelenthet közvetlen eljutási lehetőséget ez a villamosvonal. Az elképzelés lényege, hogy a Bécsi út és a Vörösvári út csomópontjából az Óbudai temető felé, majd onnan tovább a városhatárig, egészen az esztergomi vasútvonalon létesülő Aranyvölgy elnevezésű új megállóhelyig építsük ki a villamosvonalat. Arról egyelőre még nincs döntés, hogy az 1-es villamos menjen-e tovább, avagy a budai területről érkező 19-es, 41-es, vagy 61-es villamosok. A fejlesztés során itt jelentős befogadóképességű P+R parkolók kialakítására is van lehetőség, így az agglomerációból gépkocsival érkezők a városhatárnál le tudják majd tenni autójukat, hogy villamossal folytathassák útjukat.

Az 1-es és a 3-as villamosok vonalának felújítása

Bár nem kapcsolódik szorosan a Budai fonódó villamosprojekthez, de az idén megkezdődik az 1-es és a 3-as villamosok vonalának felújítása. Óbudát az 1-es villamosok érintik, a rendkívül rossz állapotban lévő pálya mentén számos sebességkorlátozás akadályozza a forgalmat. A felújítást követően gyorsabban, egyes szakaszokon akár 60 km/órás sebességgel is haladhatnak majd a vonalon közlekedő villamosok, melyek között szintén megtalálhatóan lesznek újonnan vásárolt, az akadálymentességi követelményeknek minden szempontból megfelelő szerelvények.

A BKK számára fontos a lakosság véleménye, visszajelzése

A Budai fonódó villamoshálózat projekt tervei elkészültek, a Budapesti Közlekedési Központ számára azonban fontos, hogy a végleges hatósági engedélyeztetés előtt megismertesse az abban foglaltakat a lakossággal is, hiszen számtalan részletkérdés merül fel az érintett vonal mellett élőkben éppúgy, mint a környéken dolgozókban, tanulókban.

Az előadásokat követő vitafórumon az érintett utcákban élők képviseletében többen is jelezték aggályaikat a megnövekedő villamosközlekedés miatt, tartva a parkolóhelyek csökkenésétől, kritizálták a projekt kommunikációját vagy éppen a tervpályázatban szereplő megoldásokat. Emellett több kérdés vagy kritika érkezett a villamosok és az autóbuszok leendő vonalvezetését, a Bem rakparti bicikliutat illetően. A kritikák mellett azonban több résztvevő is tetszésének adott hangot, támogatásáról biztosítva a projektet. Vitézy Dávid, Takács Miklós, Fialovszky Tamás, Szilágyi Tibor és Bakcsi Máté minden egyes kérdésre alapos, nyílt, és részletes válaszokat adtak, lehetőséget biztosítva a visszakérdezésre is. A fórumon elhangzott legfontosabb kérdések és az ezekre adott válaszok honlapunkon rövidesen elérhetőek lesznek. Örültünk a nagy érdeklődésnek, és örömmel fogadtuk, hogy a Budai Fonódó villamosközlekedés ilyen sok budapestit érdekel, hiszen a visszajelzések, kérdések hozzájárulnak ahhoz, hogy a fejlesztés valóban pozitív változást jelentsen az itt élők és a közlekedők számára is.


Letölthető anyagok:

Vitézy Dávid prezentációja a Budai fonódó villamosközlekedés megteremtéséről és a Széll Kálmán tér rekonstrukciójáról

Takács Miklós prezentációja a Budai fonódó villamosprojekt első szakaszának műszaki részleteiről

Fialovszky Tamás prezentációja a megújuló Széll Kálmán tér új építészeti arculatáról, és a tér átalakításáról


Kapcsolódó anyagok:

Budai fonódó villamoshálózat
Széll Kálmán tér átalakítása
A fogaskerekű fejlesztése
1-es és 3-as villamos fejlesztése
Villamos és trolibusz járműbeszerzési projekt
Érezhető minőségi javulás: 150 új autóbusz áll forgalomba 2013 tavaszán Budapesten
Lakossági fórumon mutattuk be a Budai fonódó villamos terveit
A megújuló Széll Kálmán tér: szilárd alap a későbbi fejlesztésekhez
Megmutatjuk, milyen lesz az új Széll Kálmán tér!
Lezárult a Széll Kálmán téri tervpályázat