Híreink

FUTÁR szakmai konferencia a Műszaki Egyetemen

Az Európai Mobilitási Hét kiemelt szakmai eseményeként zajlott le tegnap a Budapesti Közlekedési Központ szervezésében a FUTÁR (Forgalomirányítási és Utastájékoztatási Rendszer) közlekedésszervezési projektről szóló szakmai konferencia a Budapesti Műszaki Egyetemen. A résztvevők képet kaptak a budapesti közösségi közlekedés fejlesztésének stratégiai irányairól, a projekt felépítéséről és informatikai hátteréről, valamint külföldi példákkal is megismerkedhettek.

A FUTÁR projekt keretében kiépülő rendszer – az évtized egyik legjelentősebb közlekedési fejlesztéseként – a FUTÁR (Forgalomirányítási és Utastájékoztatási Rendszer) egy olyan integrált közösségi közlekedési informatikai rendszer lesz 2013-tól, összesen 6,7 milliárd forint tervezett összköltségvetéssel, melynek megvalósítására a BKK és a BKV mintegy 4 milliárd támogatást nyert az Új Széchenyi Tervből, az Európai Unió fejlesztési forrásaiból.

Dr. György István, városüzemeltetésért felelős főpolgármester-helyettese nyitó előadásában leszögezte: az egyik legfontosabb várospolitikai kérdés a közlekedés megszervezése. A finanszírozás kérdését azonban mindezidáig nem sikerült megnyugtatóan rendezni. A főváros szerint olyan intézkedések szükségesek, amelyek biztosítják a kellő nagyságú forrást; ilyennek szánták az iparűzési adó kettőről három százalékpontra való emelését.

A főpolgármester-helyettes kiemelte: a közösségi közlekedésben olyan szolgáltatási színvonal létrehozása a cél, amely vonzó és valódi alternatívát nyújt az autókkal szemben. Egy-két év alatt azonban nem lehet megoldani a problémák jelentős részét, ehhez legalább négy-öt évre van szükség. Ezt szolgálja a budapesti közösségi közlekedés intézményrendszerének átalakítása is, s kulcskérdés, hogy a szakma is elismerje: jó irányba változtatott a városvezetés.

Berger András, a BKK FUTÁR Projektiroda vezetője ismertette a fejlesztés céljait, felépítését, kiemelte: A FUTÁR rendszer segítségével teljesen új alapokra tudják helyezni a forgalomirányítást és az utastájékoztatást, akár egy metrópótlás megszervezése, akár csak egy kisebb baleset során egy buszjárat egyenletes követési idejének biztosítása szükséges. Hozzátette: a közösségi közlekedés minőségét és hatékonyságát ugyanis nem csak a járműpark állapota határozza meg, hanem a forgalomirányítási rendszer is.

Berger a fejlesztés előnyeiről szólva elmondta: ma a BKK diszpécsereinek nincs információjuk arról, melyik busz vagy villamos merre tartózkodik, erről információt csak a járművezetőtől kaphatnak, egy ma már igen alacsony megbízhatóságú rádiórendszer segítségével. Ezáltal a BKK forgalomfelügyeleti diszpécserei nehezen tudják azt befolyásolni, hogy a járatok ne egyenetlenül közlekedjenek, és ne forduljon elő az, hogy két busz jöjjön egymás után, majd hosszú ideig ne érkezzen járat a megállóba, mely bosszantó jelenséget sajnos a budapestiek jól ismernek. Ennek vet véget a FUTÁR-projekt: a diszpécserek műholdas nyomkövetéssel folyamatosan követik majd a járműveket és így folyamatosan tudják majd szabályozni a felszíni járművek közlekedését, vagy épp sokkal könnyebben és gyorsabban lehet majd megszervezni egy villamos- vagy metrópótlást zavar esetén.

A Synergon projektvezetője, Takács Gábor a FUTÁR informatikai hátterét bemutatva elmondta: a fedélzeti egységek SIM-kártyát kapnak majd, ami 3G-alapon létesített kapcsolatot tesz lehetővé járművek és a diszpécserközpont között. A fejlesztés keretében a telephelyeket is modern infokommunikációs eszközökkel látják el.

A konferencia előadója volt az egyik legnagyobb beszállító, a berlini székhelyű IVU projektvezetője, Daniel Peters is. A cég számos nagy volumenű közlekedésszervezési feladatot oldott már meg sikerrel. Az IVU szakembere kiemelte: a sikeres bevezetést komoly szimulációs munka és a leendő felhasználók intenzív tréningezése alapozhatja meg annak érdekében, hogy az éles működésben már elkerülhetők legyenek a nem várt helyzetek.

A résztvevők a konferenciát követően megtekintettek egy fedélzeti kijelzőkkel felszerelt Ikarus 412-es autóbuszt, amely a leendő járműfedélzeti rendszer elemeit demonstrálta.

A projekt főbb elemei:

  • Modernizált forgalomirányítás: valós idejű, műholdas alapú információk a járművek helyzetéről és így javuló beavatkozási képesség a BKK részéről, informatikai intelligenciával támogatott diszpécseri munka, új diszpécserközpont a Szabó Ervin téren, melynek segítségével a Budapesten közlekedő villamosokat, trolibuszokat és autóbuszokat egyetlen központból irányíthatják. A megbízható kommunikációt új rádiórendszer segíti majd.
  • Dinamikus utastájékoztatás: a megállóhelyeken és járműveken elhelyezett kijelzők segítségével az utasok valós idejű információkat kaphatnak. Ez megkönnyíti az utazás tervezését és kiszámíthatóbbá is teszi azt. Az új kijelzők a mostaninál szélesebb körű tájékoztatást nyújtanak majd: a jármű útiránya, indulási ideje mellett forgalmi változás esetén az utasok tájékoztatása mind a járműveken, mind a megállókban azonnal megtörténik. A rendszer majdnem pontosan ki tudja majd számítani, melyik járat mikorra ér az útvonalán található megállókba a menetrend és a valós forgalmi helyzet alapján, ez pedig segíti az utasok tájékoztatását. Mindez 2295 járművön, 257 megállóhelyen és csomóponton, mobil eszközökön, valamint internetes és mobilkommunikációs felületen is elérhetővé válik.
  • Forgalmi tervezés: több és pontosabb adat áll majd rendelkezésre a járművek helyzetéről, ezáltal nemcsak az utasok, de a közlekedésszervező számára is tervezhetőbbé válik a közlekedés és pontosabb, megbízhatóbb, költségtakarékosabb menetrendek készülhetnek.
  • Előnyben részesítés: a rendszer részeként 30 jelzőlámpás helyszínen részesülhetnek majd előnyben a közösségi közlekedési járművek, ami rövidíti az utazási időt, és a szolgáltatónak is jelentős megtakarításokat eredményez.

Kapcsolódó anyagok:

Kategória: Híreink | A közvetlen link.
Email This PostAdd to favourites Nyomtatás

Elnézést, a hozzászólás ezen a részen nem engedélyezett.