DUNA VILLAMOS

TERMÁL VILLAMOS

NOSZTALGIABUSZ

NOSZTALGIAHAJÓ

Országház

Az Országház a világ harmadik legnagyobb parlamenti épülete, mely a Duna partján, a Kossuth Lajos téren található. A Steindl Imre tervei alapján 1885 és 1904 között épült neogótikus palota 265 méter hosszú, kupolája 96 méter magas. Az épület déli szárnyában található az Országgyűlés ülésterme, a Kupolateremben őrzik a magyar királyok Szent Koronáját. A Parlament körüli Kossuth Lajos teret számos szobor, emlékmű díszíti. Az Országházzal szemben helyezkedik el a Néprajzi Múzeum eklektikus épülete.

Nemzeti Színház

A színház elődje, a Pesti Magyar Színház 1837-ben kezdte meg működését. A társulatnak 1908-tól 1964-ig a Blaha Lujza téren álló Népszínház adott otthont. Az M2-es metró építésekor a színház épületének rossz állapotára hivatkozva lebontották az épületet. Majdnem 50 évet kellett várni egy új Nemzeti Színházra, mely végül 2002. március 15-én nyitotta meg kapuit Madách Imre: Az ember tragédiája című dráma díszelőadásával. A Duna-parton álló modern épület külső megjelenésében a folyón ringatózó hajó képzetét kelti. Az épületben négy színpad található, a kerti részen pedig egy kültéri színpad és egy szoborpark is helyet kapott híres rendezők és színészek szobraival.

Központi Vásárcsarnok

A Központi Vásárcsarnok – Budapest legnagyobb vásárcsarnoka – a Fővám téren található, 1897-ben készült el Pecz Samu tervei alapján, és a magyarországi historizmus téglaépítészetének egyik legszebb alkotása. A bejárati kőkapuk neogótikus stílusjegyeket mutatnak, a tetőt a pécsi Zsolnay gyár színes kerámiái borítják. Az épület alapterülete körülbelül 10.000 négyzetméter, melyet egy óriási acél tetőszerkezet fed be. Az építményt 1977-ben műemlékké nyilvánították, 1994-ben pedig felújították. A Vásárcsarnok a mai napig is eredeti funkcióját betöltve működik, és sokak véleménye szerint Európa egyik legszebb piaca.

Pesti Vigadó

A Pesti Vigadó elődje az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején elpusztult. Újjáépítése 1859 és 1865 között történt. Az új, keleties stílusú épületet Feszl Frigyes tervezte. A Vigadó azóta is a Duna-part egyik ékköve, amelyik az elmúlt másfél évszázadban megszámlálhatatlan kulturális eseménynek, hangversenynek, bálnak adott helyet. Fellépett itt Liszt Ferenc, Johann Strauss, Johannes Brahms, Claude Debussy, Antonín Dvořák is. 1873-ban itt tartotta alakuló gyűlését az új, egyesített fővárosi képviselő-testület, ekkor született meg Buda, Pest és Óbuda egyesítésével Budapest. A Vigadó jelenleg a Magyar Művészeti Akadémia székhelye.

Várkert Bazár

A neoreneszánsz stílusú Várkert Bazár Ybl Miklós tervei alapján épült 1875 és 1883 között. Az árkádsor eredetileg üzletekkel volt tele, azonban működött itt galéria, múzeum és iskola is. Itt kapott helyet 1961 és 1984 között a legendás Budai Ifjúsági Park is, ahol a korszak legnépszerűbb könnyűzenei együttesei léptek fel. A közelmúltban felújított Várkert Bazárban jelenleg kiállítások, zenei és egyéb kulturális programok várják az érdeklődőket.

Szent Lukács Gyógyfürdő

A közeli, hat kilométer hosszú barlangban feltörő 27 °C-os termálvíz jótékony hatásáról egy, a római korból fennmaradt felirat tanúskodik. A középkorban is fürdő működött a Rózsadomb és a Duna közötti területen. A mai gyógyfürdő kiépítése 1857-ben kezdődött, 1893-ban az épületet kibővítették, és ekkor kapta a Szent Lukács Gyógyfürdő nevet. Az ivócsarnok 1937-ben készült el. Úgy tartják, hogy ebben a fürdőben található Budapest egyik leghatásosabb gyógyvize, mely számos betegség gyógyítására alkalmas.

Budavári Palota

A Budavári Palota a Budai Várnegyeddel együtt 1987 óta Budapest egyik világörökségi helyszíne. Az egykori királyi székhely építése a XIII. században kezdődött. A várat a Zsigmond, majd Mátyás király által kibővített palotaegyüttessel együtt 1541-ben elfoglalták a törökök. A gyönyörű gótikus épületek 1686-ban, Buda visszafoglalásakor elpusztultak. 1715-ben épült ismét királyi palota a Várhegyre, melyet a XIX. század végén Ybl Miklós és Hauszmann Alajos tervei alapján jelentősen kibővítettek és átépítettek. A hatalmas épület súlyos sérüléseket szenvedett a II. világháborúban. A királyi palota most látható formája az 1970-es évekre alakult ki, amikor az eredetileg neobarokk épületet az eredeti pompájától nagyrészt megfosztva állították helyre. Ma itt működik a Magyar Nemzeti Galéria, az Országos Széchenyi Könyvtár és a Budapesti Történeti Múzeum.

Rudas Gyógyfürdő

A Rudas Gyógyfürdő majdnem 500 éves. A mai fürdőépület legrégibb részét még a XVI. században, a török uralom idején építették. Az épületet a XIX. századtól folyamatosan bővítették, gyógyfürdővé 1933-ban nyilvánították. A termálfürdőt 1936-tól 2005-ig kizárólag férfiak látogathatták, azóta a keddi és a hétvégi társas napokon már a hölgyeknek is lehetőségük nyílik a belépésre. A kupola alatti medencetér oszlopos kialakítása ritkaságnak számít, a tető déli végén kialakított szabadtéri medencéből pedig a rakpartra és a Dunára is szép a kilátás.

Dohány utcai zsinagóga

A Dohány utcai zsinagóga egész Európa legnagyobb zsinagógája. A neológ zsidók budapesti központi imaházát az osztrák Ludwig Förster mór stílusban tervezte meg, a szentély Feszl Frigyes munkája. A 3000 hívő befogadására alkalmas, 26 méter belmagasságú zsinagóga építése 1854-ben kezdődött, és rekordidő, öt év alatt fejezték be. 1944-ben itt húzódott a budapesti gettó határa. A zsinagóga mellett található az első világháborúban elesett zsidók emlékére emelt Hősök temploma, a Holokauszt emlékpark és a Zsidó Múzeum is.

Clark Ádám tér

A tér a Lánchidat tervező Adam Clark skót építész nevét viseli. A Budavári Sikló alsó végállomása is itt található. A Várhegyre felfutó különleges jármű a világ második siklója volt, melyet gróf Széchenyi Ödön, Széchenyi István fiának kezdeményezésére építettek 1868 és 1870 között. A tér fölött, a Várhegyen, a klasszicista Sándor-palota fehér falai láthatók. A XIX. század első éveiben épült palota jelenleg a köztársasági elnök rezidenciája. Balra, a Királyi Palota díszes kerítésének szélső oszlopán egy turul látható. A monda szerin ettől a mitikus madártól származnak az Árpád-házi uralkodók.

Gellért-hegy

A 235 méter magas dolomit sziklatömböt Budapest ékköveként is szokták emlegetni. Az UNESCO 1987-ben nyilvánította a világörökség részévé. A hegy tetején álló Citadellát az 1848–49-es forradalom és szabadságharc leverését követően építették a rebellis pesti polgárok elrettentésére. Mögötte 40 méterre magasodik a Szabadság-szobor, amelyet 1947-ben állítottak a németeket elűző és az országot megszálló szovjet Vörös Hadsereg tiszteletére. Az Erzsébet híd budai hídfője fölött a hegy névadójának, az 1046-os pogánylázadásban mártírhalált halt Szent Gellért püspöknek a szobra látható. A hegy déli oldalában található az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend, a pálosok sziklatemplomának bejárata.

Szent István-bazilika

96 méteres magasságával Magyarország harmadik, és a főváros második legmagasabb épülete. Egyszerre 8 ezer hívő befogadására alkalmas. Alapkőletétele 1851-ben történt, azonban felszentelésére 1905-ig kellett várni, így azt már az épületet neoreneszánsz stílusban tervező Ybl Miklós nem érte meg. A bazilika a Budapest-Esztergomi Érsekség társszékesegyháza. Az első magyar királyról, Szent Istvánról nevezték el, akinek ereklyeként őrzött jobb keze, a Szent Jobb is itt található. A templom körül elterülő Szent István téren rengeteg kulturális programot, vásárokat és koncerteket szerveznek, így nem csak a bazilika, hanem környéke is közkedvelt a turisták körében.

Margit híd

A Margit híd a budapesti Duna-szakasz második állandó hídjaként 1872 és 1876 között épült. A híd középső pillérénél 1900-ban nyílt meg a Margit-szigetre vezető szárnyhíd, melynek eredményeként a népszerű kiránduló- és pihenőhelyet immár nemcsak csónakkal vagy hajóval lehetett megközelíteni. A hidat a II. világháborúban felrobbantották, majd 1948-ra újjáépítették. A legutolsó, 2011-re lezárult felújítás eredményeként a híd visszakapta a II. világháború előtti megjelenését.

Széchenyi lánchíd

A Széchenyi lánchíd a budapesti Duna-szakasz első állandó hídja, a főváros egyik jelképe. Nevét a megépítését kezdeményező gróf Széchenyi Istvánról és a híd műszaki megoldásáról kapta. Az építési munkálatok 1839-ben kezdődtek, tíz évig tartottak. A gyönyörű függőhidat a II. világháború végén a visszavonuló német csapatok felrobbantották. Az újjáépített és kiszélesített hidat az eredeti felavatásának századik évfordulójára nyitották meg, 1949-ben. Marschalkó János alkotta a Lánchíd ikonikus díszítőelemét, a négy kőoroszlánt, melyeket csak 1852-ben állítottak fel. Az oroszlánok nyelvéhez egy városi legenda is kötődik: állítólag maga a szobrász volt az első öngyilkos, aki még a Lánchíd avatásán ugrott szégyenében a Dunába, miután a tömeg kinevette alkotását, mert azok nyelv nélkül készültek. Azonban ebből semmi sem igaz, a kőoroszlánoknak van nyelvük, csak egyik sem dugja ki, ezért nem látható.

Erzsébet híd

A mai Erzsébet híd elődjét nem sokkal a Ferenc József (ma Szabadság) híd átadása után, 1898 és 1903 között építették. Nevét Ferenc József feleségéről, a Svájcban gyilkosság áldozatául esett Erzsébet királynéról kapta. Megépítése után negyedszázadon át ez volt a világ leghosszabb, 290 méteres lánchídja. A Dunát mederpillér nélkül ívelte át, ami akkoriban műszaki szenzációnak számított. A II. világháború idején a német csapatok ezt a hidat is felrobbantották. 1964-re építették újjá, immár kábelhídként, ekkor kapta mai modern külsejét. A híd éjszakánként is különleges látványt nyújt a 2009 óta látható díszkivilágításának köszönhetően, melyet a japán nép adományozott Budapestnek.

Szabadság híd

A Szabadság híd Budapest legrövidebb, 333 méter hosszú hídja. Építésének munkálatait 1894-ben kezdték és a Millennium évében, 1896. október 4-én adták át az uralkodó, Ferenc József jelenlétében, akiről a hidat elnevezték. 1945-ben ez a híd is áldozatául esett a visszavonuló német hadseregnek. Újjáépítésére 1946. augusztus 20-áig kellett várni. Ekkor kapta ma is használt elnevezését: Szabadság híd. A 2008-as felújításkor az eredeti állapotában állították helyre.