Hol tartunk?

Az intézményrendszeri átalakítás előrehaladása

A BKK a Budapest közlekedési intézményrendszerének átalakítására vonatkozó koncepció megvalósítása érdekében számos intézkedést tettünk meg, többek között:
  • a Társaság szervezeti és jogi kereteinek kialakítását;
  • a jelenlegi működés, valamint a jövőbeli működés személyi és tárgyi feltételeinek biztosítását;
  • az intézményrendszeri átalakításhoz szükséges jogi keretek, szakmai döntések és azok megvalósításának előkészítését, végrehajtását, továbbá számos közlekedésszakmai feladat ellátásában közreműködünk.
Az eddigi tevékenységünk során felmértük az intézményrendszer átalakításáról szóló Koncepció szempontjából releváns forrásszervezetek tevékenységeit, meghatároztuk a BKK-ba integrálásra kerülő tevékenységeket az említett Koncepcióhoz illeszkedően, továbbá az egyes forrásszervezetek integrációjának lebonyolításának cégjogi koncepciói is elkészültek. Mindezek alapján meghatároztuk az egyes forrásszervezetek integrációjához kapcsolódó főbb feladatokat és azok végrehajtásának ütemtervét is. Egyes forrásszervezet esetében a feladatátadások folyamatban vannak, illetve 2012. január 1-jével számos tevékenység a BKK feladatkörébe került, május 1-jével pedig véghezvittük a teljes modell kialakítását, mely egy új közszolgáltatási szerződésben teljesedett ki. A közlekedésfejlesztési feladatokról számos közgyűlési határozat született az elmúlt időszakban, melyek eredményeképpen a BKK bekapcsolódott egyes hazai és EU társfinanszírozással megvalósuló projektek előkészítési, projektmenedzsment és lebonyolítási feladataiba. A Fővárosi Közgyűlés által hozott döntések alapján 2012. január 1-től a BKK Zrt. és az általa felügyelt, irányított cégcsoport látja el az alábbi feladatokat:
  • a főváros területén a parkolással kapcsolatos közfeladatokat, így különösen a parkolás egységes rendszerbe szervezésével kapcsolatos irányítási-stratégiai, fejlesztési, tervezési teendőket;
  • Budapest főváros közterületein lévő taxiállomások létesítésével, fenntartásával, működtetésével és megszűnésével kapcsolatos feladatokat;
  • a Fővárosi Önkormányzat felelősségi körébe tartozó úthálózat, műtárgyak, forgalom­technikai eszközök folyamatos, zavartalan üzemeltetése és fenntartása, illetőleg a lehetőségek szerinti fejlesztése körébe tartozó feladatokat a BKK Közút Zrt. útján;
  • közútkezelői, valamint a tömegközlekedési kezelői feladatokat.
Megkezdtük továbbá a Koncepció megvalósítása érdekében, annak igen hangsúlyos, még hiányzó elemének megvalósítását a közösségi közlekedésben, a megrendelői és szolgáltatói szerepek szétválasztását.

A BKK eddigi eredményei a közlekedésfejlesztésben

Megalapítása óta az intézményrendszer átalakításán túl a Fővárosi Önkormányzat bevonta számos más közlekedésfejlesztési feladat elvégzésébe is a BKK-t, így:
  • az útfelújítások előkészítésébe és műszaki tartalmának felülvizsgálatába;
  • a közlekedésszakmai nemzetközi kapcsolattartás feladataiba;
  • jegyellenőrzési tevékenység fejlesztésébe, a közterület-felügyelők jegyellenőrzési tevékenységbe való bevonásába, tarifarendelet módosítások előkészítésébe;
  • forgalomtechnikai fejlesztések koordinációjába;
  • ágazati és közösségi közlekedési hosszú távú finanszírozási koncepciók elkészítésébe;
  • a buszüzemeltetési modell megújításába;
  • a budapesti közösségi közlekedés viteldíjainak kialakításába;
  • a fővárosi személyforgalmi behajtási díj (dugódíj) bevezetésének bevezetését megalapozó megvalósíthatósági tanulmány előkészítésébe;
  • az elektronikus jegyrendszer bevezethetőségének vizsgálatába;
  • a “DUNÁNK PARTJAI BUDAPESTEN” városépítészeti ötletpályázat lebonyolításába;
  • a dunai rakpartok városfejlesztési és hasznosítási koncepciójának elkészítésével.
Eredményeink:
  • A BKK végezte a  az elmúlt évek paraméterkönyveinek(a tömegközlekedés menetrendje) szakmai előkészítési és koordinációs feladatait, melynek eredményeként jelentős szolgáltatásfejlesztési lépések valósulhattak meg (pl.: 6-os villamos éjjeli közlekedése, Liszt Ferenc repülőtér közlekedésének fejlesztése, buszjáratok sűrítése, stb.).
  • A BKK előkészítésében készült el több tarifarendelet-módosítás, melyek nyomán többek között a 24 órás és 72 órás jegyek és a hetijegy érvényességét kiterjesztettük a vasútra és a Volánbusz járataira, valamint egyes közintézmények speciális igényeit kielégítve ismét kapható az arckép nélküli bérlet. A tarifarendelet módosításai mellett egy fontos dolog nem változott: 15 év után sem 2011-ben, sem 2012-ben nem emelkedtek a jegyárak Budapesten!
  • a BKK közreműködésének köszönhetően számos jó állapotú, használt autóbusz érkezett Budapestre, emellett több forrás jutott villamospálya-felújításra, mint korábban. Kisberuházásokra is sor került, például a Kassai téren a trolibuszok előnyben részesítése érdekében.
  • Bevezettük a tenyértáblákat Budapesten az osztottpályás utakra, hidakra, autópálya-bevezetőkre helytelen irányban felhajtó autósok és a helyesen közlekedők védelmében.
  • Beszámoztuk az összes budapesti gyorsvasutat: a metrók után a HÉV vonalak is számozást és egyedi színeket kaptak, ezzel is jelezve a hálózat egységes szemléletű kezelésére való törekvéseinket.
  • Felgyorsítottuk a villamosokat, több vonalon rövidebb menetidővel közlekednek a járművek. A pályafelújításoknak és a kedvezőbb jelzőlámpa-hangolásnak köszönhetően több járat (pl. 4,6,18, 19, 37, 41, 59) menetideje csökkent.
  • A BKK a BKV Zrt.-vel együttműködésben megkezdte a budapesti közforgalmú autóbuszok üzemeltetési modelljének megújítását, melynek eredményeként a ma 17 éves átlagéletkorú járműpark megújulhat és új buszok állhatnak forgalomba Budapesten. Az első, 150 autóbuszról szóló kiírást eredményesen lebonyolítottuk, így 2013-ban forgalomba állhatnak az új járművek.
  • A Fővárosi Közgyűlés döntése nyomán a BKK megkezdte az elektronikus jegyrendszer előkészítését, a Közgyűlés döntött a projekt indításáról.
  • A BKK javaslatára a Fővárosi Közgyűlés döntött az évtized egyik legjelentősebb új uniós projektjéről, a villamos és trolibusz járműbeszerzési projektről, mely alapján a BKK összeállította a pályázati dokumentációt, és folyamatos egyeztetéseket folytat a projekt támogatása érdekében.
  • A BKK sikerrel vette át az 1-es és 3-as villamosok fejlesztését célzó beruházás irányítását és ennek eredményeként 2011 májusában a Kormány döntött a projekt közel 35 milliárd forintos uniós támogatásáról, a támogatási szerződés aláírása megtörtént, így megindulhat a beruházás 2013-ban.
  • Az NFÜ javaslatát elfogadva elhárultak az akadályok a Budai Fonódó villamoshálózat megvalósítása elől, és a BKK ennek alapján átdolgozta a projekt tartalmát. A BKK közreműködésével Főváros a régóta húzódó villamosfejlesztési projektre 10,34 milliárd Ft uniós támogatást nyert el. A szükséges beszerzési eljárások előkészítése megtörtént.
  • A BKK megindította azon előkészítési projekteket, melyek a következő tíz évet alapvetően meghatározó gyorsvasúti és villamoshálózati fejlesztések előkészítését jelenthetik:
  • Törvénymódosítási javaslatot készítettünk elő, melynek elfogadása nyomán bevontuk a közterület-felügyelőket a rend fenntartásába és a jegyellenőrzésbe a budapesti tömegközlekedési járműveken.
  • A BKK aktívan közreműködött a Budapest Szíve folyamatban lévő beruházásainak (Március 15. tér, Károly körút) megmentésében, az elhibázott projektmenedzsment hibáinak korrekciójában, a beruházások sikeres lezárásában.
    • Az M1 Millenniumi Földalatti Vasút korszerűsítésének és meghosszabbításának megvalósíthatósági tanulmánya;
    • Az M2 metró és a Gödöllői HÉV összekötés, valamint a rákoskeresztúri szárnyvonal megvalósíthatósági tanulmánya;
    • M5 I. ütem – Az észak-déli regionális gyorsvasút déli szakaszának megvalósíthatósági tanulmánya;
    • A fővárosi villamoshálózat és trolibuszhálózat egységes fejlesztési koncepciója.
A BKK az V. kerületi Önkormányzattal közösen megkezdte a Budapest Szíve program II. ütemének előkészítését, mely a Ferenciek tere megújítását és a Széchenyi István tér átépítését jelentheti, előbbi munkálatai 2012 novemberében kezdődnek meg.
  • Újjáélesztettük a budapesti kerékpárkölcsönző rendszer terveit, uniós támogatást kapott a BuBi-projekt, melynek megvalósítását is várhatóan nemsokára megkezdhetjük. Más európai nagyvárosokhoz hasonlóan 2013-ban Budapesten is bevezetjük a közösségi kerékpárkölcsönző-hálózatot. Ezzel párhuzamosan kerékpárosbaráttá tettük a belvárosi utcákat, hidakat és főutakat.
  • Számos uniós közlekedési beruházás megvalósításában vesz részt a BKK, így buszsávok fejlesztésében, a Csepeli gerincút, valamint a Rákoskeresztúri autóbuszfolyosó kialakításában. Továbbá Budapest négy kerületében, összesen 6 útvonalon épít kerékpárutakat a következő hónapokban. A kerékpárutak európai uniós forrásokból és a fővárosi költségvetés forrásaiból valósulnak meg, összesen 694 millió forintból. Ezeken túlmenően számos uniós közlekedési projekt fenntartásának projektmenedzsment feladatait végzi a BKK (pl.: dél-budai tehermentesítő út, a 3. számú főforgalmi út aktív és passzív zajvédelme).
  • Részt vettünk a 2011. és 2012. évi Sziget-fesztivál megrendezéséhez kapcsolódó szerződések kidolgozásában, melynek eredményeként a fesztivál tömegközlekedési kiszolgálása jobb lett a korábbi éveknél és jelentős forrásokhoz jutott a BKV; több mint 15 ezer CityPass karszalag fogyott, mellyel a tömegközlekedés is igénybe vehető volt.
  • Elértük a dohányzás betiltását a budapesti tömegközlekedési megállóhelyeken.
  • A BKK javaslatára a mozgáskorlátozottakat szállító speciális kisbuszok a tarifarendszer részeivé váltak, bérlettel és jeggyel is igénybe vehetők, a korábbi rendszer (csak két vonaljeggyel voltak igénybe vehetők) helyett.
  • Befejeződtek a Margit híd felújítási munkálatai. A korábban elakadt felújítás befejeztével magas színvonalon lehet közlekedni a hídon, .
  • A lakossági visszajelzésekre való tekintettel a Főpolgármester rendelkezett a nagy port kavart Budaörsi buszsáv projekt műszaki tartalmának felülvizsgálatáról, amely még az előző városvezetés 2009-ben készítetett megvalósíthatósági tanulmánya és megkötött Támogatási Szerződés alapján előre nem várt torlódásokat okozott. A BKK forgalom szimuláció alapján elvégezte a felülvizsgálatot és javaslatot tett a projekt megszüntetésére.
  • A Google, a BKK és a BKV együttműködésének eredményeképpen – alapos előkészítés után – 2011. június 30-tól megjelentek a budapesti közösségi közlekedési járatok menetrendjei is a Google Térképen, mely a világ minden táján ismert platform és az interneten túl a legtöbb korszerű mobiltelefonról is elérhető, vagy eleve beépített alkalmazás.
  • A BKK a BKV-val együttműködve képviselte a Fővárost az Alstom –perben, melyben a Versailles-i Fellebbviteli Bíróság döntése alapján a BKV lehívhatta a metrókocsi-szerződéssel kapcsolatos, több mint 30 milliárd forintos bankgaranciát. Ezt követően az Alstommal folytatott tárgyalásokban is részt vettünk, melynek eredményeképpen a 2-es és 4-es metróvonalra szánt szerelvények gyártása és leszállítása tárgyában megállapodásra jutottak a felek, így az első szerelvény 2012 szeptemberében forgalomba állhatott a 2-es vonalon.
  • A Főváros megbízása alapján a BKK megkezdte a régóta esedékes várospolitikai célkitűzés, a Széll Kálmán tér rekonstrukciójának előkészítését, melynek eredményeként egy olyan koncepció állt össze, amely a tér átalakításának irányvonalát, az átépítés szükséges lépcsőit meghatározza. A Magyar Állam és a Főváros közötti támogatási szerződés megkötése megtörtént. A szükséges beszerzési eljárások előkészítése megtörtént.
  • A NIF Zrt. projektjéhez kapcsolódva a BKK megkezdte a Nyugati téri aluljáró rekonstrukció projekt előkészítését, és hosszú évek után először végre folyamatos együttműködés van Budapest (a BKK) és a NIF között a Fővárost érintő elővárosi vasúti fejlesztésekkel kapcsolatban, azok városi kapcsolatrendszerének fejlesztése érdekében.
  • A Budapesti Közlekedési Központ előkészítette javaslatát, mely azt a várospolitikai célt kívánja elősegíteni, hogy a közösségi közlekedés ára minél inkább versenyképes legyen az egyéni közlekedéssel szemben. Ennek érdekében 2012-ben sem emelkedtek a jegyárak. Emellett bevezetésre kerül a csoportos napijegy, szélesebb kör veheti igénybe a kisgyerekes bérletet, kutyák számára is lehet napi- és hetijegyet váltani, az éves bérletet vásárlók választhatnak az 1 db éves és a 12 db havi bérletszelvény között, a HÉV-bérletek az éjszakai buszon is érvényesek. A 2013. évi tarifaváltozásoknál fokozott figyelmet fordítottunk az utasok árérzékeny csoportjaira, változatlanul hagyva az érintett bérletek árait.
  • A 2012. évi fővárosi útfelújítási program előkészítése és terveztetése 2011-től a BKK feladata, a felújítási munkák kiviteleztetésének lebonyolítását pedig a BKK Közút Zrt. végzi. A 2013-ban felújításra javasolt útszakaszok jegyzéke már elkészült.
  • A BKK 2012-ben is folytatta a P+R (Park and Ride) és B+R (Bike and Ride) parkolók rendszerének koncepcionális előkészítését, megvalósítását, melyhez kapcsolódó döntés-előkészítő anyagot készített el.
  • A BKK részt vett a teherforgalmi behajtási díj- és kedvezményrendszer módosítására vonatkozó javaslat kialakításában annak érdekében, hogy a korábbi Teherforgalmi rendelet preambulumával összhangban az valóban elősegítse a főváros levegőminőségének javulását és a zajterhelés csökkenését.
  • A Margit híd és kapcsolódó közlekedési rendszer fejlesztése c. projekt kivitelezésének jelentős – a híd forgalomba helyezéséhez szükséges – része 2011. szeptember 30-án befejeződött, a műszaki átadás-átvétel megtörtén, 2012-ben a befejező munkálatokat végeztük el...
negyedéves jelentés (2010. november 24.)Letölthető PDF (378 KB)
negyedéves jelentés (2011. április 6.)Letölthető PDF (1,6 MB)
negyedéves jelentés (2011. augusztus 31.)Letölthető PDF (3,4 MB)
A Budapesti Közlekedési Központ 2011. évi Üzleti terve (2011. május):Letölthető PDF (2 MB)
negyedéves jelentés (2011. december 14.) Letölthető PDF (5 MB)
negyedéves jelentés (2012. 1-4. hó)Letölthető PDF (378 KB)
negyedéves jelentés (2012. 5-6. hó)Letölthető PDF (378 KB)
negyedéves jelentés (2012. 7-9. hó)Letölthető PDF (378 KB)

Elnézést, a hozzászólás ezen a részen nem engedélyezett.